Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)
Rudas-fürdő hasonló berendezésével, 21 — az következtethető, hogy magán a boltozaton kialakított nyílás sem volt jelentősen nagyobb átmérőjű. Ebből viszont az következik, hogy meglehetősen gyér fény terjengett az egri törökeredetű fürdő medencehelyiségében, az 1795-ös helyreállítási munkálatok nyomán. Egyébként ilyen tetőépítménnyel találkozunk például a budai Rudas-fürdő esetében is, már a XVIII. század első felében, illetve a XIX. század során. 22 Az építkezések, melyek 1794. decemberében indultak, csak 1796. áprilisában értek véget. Valamennyi kifizetett költség 2600 forintot tett ki, de emellett a fürdőházhoz tartozott, „Nap"-hoz címzett püspöki ivót, korcsmát' 1 * és a fürdős lakását is gyökeresen átépítették („circa erectionem educilli laborantibus") kereken 700 forint értékben. 24 Ez utóbbi építmények a Francz-féle terven is láthatók, a fürdőépületektől balra, azaz keletre ábrázolt épület formájában. Ezek jelen témánkkal kapcsolatban azért is érdemelnek említést, mivel e helyiségek átalakított, átépített formában, a Pyrker-féle építkezések során beleolvadtak az egységes fürdőépületbe. Egyébként e korban is a fürdők általában kapcsolatosak voltak eféle vendéglátói tevékenységgel. Eszterházy fürdőépítkezésén az akkori legjobb mesterek dolgoztak: Francz József építő-, Pliczner János kőfaragó-, Polereczky György ács- és Fazola Lénárd lakatosmesterek. 25 A számadások sajnos nem határozzák meg, — az új különfürdő s a régi törökfürdő tetőzetének helyreállításán felül, — a fürdőhelyreállítás pontos mértékét, kiterjedését. Ez nem derül ki a különböző mesterek, vagy a püspöki gazdasági hivatal ügyintézőinek az 1794 és 1796 közötti latin és német nyelvű megjelöléseiből sem. 26 Abból a tényből azonban, hogy az építkezési költség meglehetősen magas volt, joggal feltételezhetjük, hogy az új f ürdőhelyiség, valamint a török-fürdő tetőzetének megépítése mellett, az utóbbi jelentős épület egészét is teljesen helyreállították 260 . Az egri fürdőházat tehát, Eszterházy Károly fürdőbővítése nyomán, 1796-tól már három helyiségből állott, amelyekhez még 1—1 öltözőhelyiség is járult, a különfürdők előszobáiként. A török-fürdő közös nagy medencéjének vendégei részére nem állott rendelkezésre külön öltöző-vetkező helyiség, hanem a nyolcszögletű medenceterem sarki fülkéit használták erre a célra, — akárcsak a XIX. században. Ezt igazolja a fürdő 1799-i helyiségleltára is: „Két különválasztott fürdő boltív alatt, 27 kamrákkal, 28 a harmadik 29 azonban közös". zo A fejlesztés során létesített több fürdőhelyiség már tükröződik Vályi András leírásában is: „Meleg Fördő házak, vagy szobák is vannak itten"? 1 21 Kunszt J. 21., 38. 1., 21., 28. ábrák. 22 Lásd a 21. jegyzetet. 23 1785-ben még nem volt meghatározott „címer"-e a két melegvízi püspöki korcsmának. Ekkor a püspök, a nagyobb hévvizű fürdő korcsmájának a „Nap", a kisebbnek pedig a „Csillag" nevet adta. EÁL.—EÉGL. 252. rsz. December 12. Nr. 212. 24 EÁL.—EÉGL. 1746., 1747., 1748. rsz. alatt az iparosok számadásai. 1800. rsz. alatt Francz József, 1803. rsz. alatt pedig Polereczky György számadásai. 25 Lásd a 24. jegyzetet. 26 „ . . . bei warmen Padhaus neu erbauten . . .", „ . . . bei den neuen bat. ..", „ . . . zum neuen bat. . ." EÁL.—EÉGL. 1800. rsz. — „ . . . penes aedificationem Novi Balnei. . .", „ ... ad Balneum Novum . . . „EÁL.—EÉGL. 1746. rsz. 26a Fejes M. 1. fejezet. — Kubinyi F.—Vachot I. 38. /. —Albert F. 308.1. — Balogh Gy.—Zétényi E. 32.1. 27 Az Erdődy- és Eszterházy-féle két különfürdő. 28 A különfürdők előtti vetköző-öltöző szobácskák. 29 A török fürdőmedence, illetve helyisége. 30 Lásd a 8a. jegyzetet. 31 Vályi A. 564. 1. 169
