Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

lassan jött s hordatott be az ahhoz kívántató égerfa".

13 A Francz-féle tervrajzon jól látható, hogy az új fürdő falait is a mélybe vert vastag fagerendákra rakták. Erre a célra volt szükséges az igen kemény, sűrűrostozatú, nehezen rothadó fajtájú égerfa, melyből szerencsére bőven termett Eger környékén. Ez a levéltári adat egyébként azt is bizonyítani látszik, hogy ez az épület, vagy legalább is annak jelentősebb része, nem régebbi, esetlegesen török eredetű alapok felhasználásával létesült. Az alapfalak ásásához 1795 január legelején kezdtek hozzá. Az alapozási munka során súlyos problémát jelentett a források igen bőven bugyogó vizének leküzdése. E munka kivitelezéséről érdekes képet nyújt a következő, Eszterházy elé terjesztett leírás : „Mikor hozzá fogattunk a meleg-víznél a Fürdőhöz, a Fundamentumát igen nehezen lehetett megtenni, mivel a víz nagyon feladta magát, sok Rotska veder kellett volna hozzá, de sok ember hozzá nem fért : azért is Leupold Auctor munkája után egy Schnergaus nevű asztalos által egy vízmerítő eszközt (Wasser Ratscken) csináltattunk, ahhoz állítottunk négy embert és ez által a sok kupát Rotskát megkíméltük és többet tettünk négy emberrel, mint anélkül tettünk volna harminccal".

14 Az építkezés jól haladt. Már 1795. áprilisában „a régi Fürdő mellett lévő új Fürdőnek a Falai már jól felrakattattak". Ekkor azonban érdekes új terv merült fel: „A Fürdős emlegeti azt és kívánja, hogy a krajcáros Fürdő is fedél alá vétessék és deszkázattal két felé rekesztetnék". Erről az elgondolásról tervrajzok is készültek, melyeket bemutattak Eszterházynak : az A. jelzésű terv a „krajcáros fürdőre", a D. jelű pedig az „új Garasos Fürdő" befedésére vonatkozott. Takarékossági okokból azonban a tulajdonos „most csak ... az új Garasos Fürdőhöz" rendelte meg az új tetőzetet, azonban kilátásba helyezte, „ha az kész lesz, az után meglátom micsoda rendelést teszek".

15 Említést érdemel, hogy ebben az időben „új garasos fürdő"-nek az építés alatti különfürdőt, „krajcáros fürdő"-nek pedig, a közös fürdésre alkalmas, a mai szabadtéri gyermekmedence helyén kialakított közös fürdőt nevezték.

16 Az építkezések során nyilvánvalóvá vált, hogy „a régi Garasos Fürdő", ъ.тд.ъ az egykori török ilidzsa nagy fürdőépületének a tetőzetét is újjá kell építeni. Francz József tervei szerint, a csúcsban magasan végződő tető legmagasabb pontjára egy „kis tornyocska" került volna.

17 E kis tornyocska a megtalált Francz-féle tervrajzon is jól látható.

18 A tetszetősebb, díszesebb kivitelt sokallta (!) Eszterházy, — rá is jegyezte az elterjesztésre, hogy anélkül „talán .. . kevesebbe fog kerülni".

19 A Francz-féle tervrajzról megtudjuk, hogy a török eredetű nyolcszögletű medence helyiségét, — mely a terven a háttérben csak részleteiben van ábrázolva, — ekkor sátortetővel fedték, a boltozat centrumában szabadon hagyott nyílás folytatásaként megépített szellőző kürtővel. A boltozat legmagasabb pontján kialakított nyílás, — a török, illetve a mai balkáni fürdők egy részénél, — a szellőzés mellett, a terem némi megvilágításáról is hivatott gondoskodni.

20 E kürtő feladata az egri termálfürdő esetében, a fenti kettő mellett az erősen képződő vízpára jelentősebb részének elvezetése is. Tekintve, hogy Francz tervrajzán a tornyocska meglehetősen kis átmérőjűre volt méretezve, — szemben például a 13 EÁL.—EÉGL. 261. rsz. November 16. Nr. 76. 14 EÁL.—EÉGL. 262. rsz. Január 25. Nr. 6. 15 EÁL.—EÉGL. 262. rsz. Április 20. Nr. 35. 16 Ugyanis a legolcsóbb közös fürdő ára krajcáros tétel volt, a drágább különfürdö pedig garasos. ,7 EÁL.—EÉGL. 262. rsz. Május 28. Nr. 45. 1S Lásd a 8. jegyzetet. ,u Lásd a 17. jegyzetet 20 Gern Gy. 593. 1. 168