Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

formakészítő darabok készítési helyének különbözősége okozza. Az Iparművészeti Múzeumban lévő és a nagyvázsonyi várban előkerült darabok készítésének helyét az ismert példák alapján a Rajna-vidékére tették. A „Formmodel"-lekkel foglalkozó feldolgozások megemlítik, hogy e sokszorosításra szolgáló tárgyak elkerültek távolabbi viékekre is. Feltételezhető, hogy a távolabbra került darabok hatására máshol is megkísérelték készítésüket. A számadáskönyvek adatai arra mutatnak, hogy az egri várban a XV—XVI. század fordulója táján „új módi", talán reneszánsz kályhákat állítottak fel, amelyek készítési helyét nem ismerjük. Az említett kályhákat megkíséreltük azonosítani a középkori püspöki palota egykori reneszánsz kályháival, amelyek az 1552. évi ostrom idején pusztulhattak el, s maradványaik a Tömlöcbástya törmelékébe kerültek.

42 A reneszánsz kályhacsempék töredékei között találtunk egy olyan darabot, amely a most tárgyalt formakészítő negatív ábrázolására emlékeztet bennünket. Ez a darab egy csókolódzó párt ábrázol. A két darab különböző mérete, rendeltetése és az ábrázolás részletei sem igen nyújtanak lehetőséget részletes elemzésre, azonban a két ábrázolás témája, az azonos lelőhely, a lelőkörülmények és a feltételezhetően azonos időben való készítés megengedi összehasonlításukat. Úgy véljük, nem lehetetlen, hogy a kályha és ez a formakészítő negatív azonos időben készült, a XV—XVI. század fordulóján. A körülményeket vizsgálva, ebben az időben nem is feltűnő az ilyen világias ábrázolás jelenléte az egri várban. A Mátyás halálát követő időszakban eléggé zavaros a helyzet az országban. Mátyás sógorát, az ifjú estei Hippolytot az egri püspökséggel kárpótolták az esztergomi érsekség jelentős javadalmaiért. Idejének nagyobb részét Itáliában tölti, birtokának, az egri püspökségnek gazdasági ügyeit olasz származású, világi emberei intézik.

43 Az Egerben talált formakészítő negatívnak az említett daraboktól elütő jellege felveti annak lehetőségét, hogy ennek készítési helyét ne a Rajna-vidéken, hanem máshol, esetleg egy hozzánk közelebb eső helyen keressük. A darab vizsgálata alapján úgy véljük, hogy ez valószínűleg egy pozitív lenyomataként készült. Ez esetben pedig egy jó képességű fazekas, kályhás mester is elkészíthette e darabot. A fentieket nem állítjuk, de szükségesnek tartjuk e lehetőség felvetését is a mostmár hazánkban több helyen is előforduló formakészítő darabok további kutatásánál.

44 A felhasználást vizsgálva, a formakészítő darab méretei kizárják annak lehetőségét, hogy ezzel marcipánt, vagy süteményt formáltak volna. (Az említett pomázi lelet valószínűleg erre a célra szolgált.) A fémtárgyak öntését sem tartjuk ez esetben valószínűnek, mert annak valami nyoma (elszíneződés) mutatkozna a magas hőfokon olvadó fémek öntésének hatására. (Hacsak azt nem tételezzük fel, hogy az e célra készített darabot még nem használták, s így az „újként" kezelendő.) Ezek után az általánosan említett felhasználási módokból csak a papírmasé és a ritkábban említett agyagformálás marad hátra lehetőségként. Úgy gondoljuk, a kérdést nyitva tarthatjuk még, s feltételezhetjük, hogy e kisméretű formakészítő negatívval egyaránt készíthettek díszítésre szolgáló papírmasé és agyag formákat (ajándékdobozokra, vagy edényekre).

45 Egri Múzeum 1965. évi (3.) évkönyve, i. m. Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. 11. A negatívon nem látszik formakészítő szerszám, véső nyoma. Igen meggondolkoztató az az adat is — Bode idézett munkájában olvasható —, amely szerint a siegburgi ásatásokon főleg fazekasok házaiban találtak ilyen negatívokat. Ez arra utal, hogy valószínűleg azért kerültek ott elő, mert ők készítették azokat, vagy ezek segítségével edényeik díszítésére alkalmas formákat állítottak elő. Az említett munkában bemutatott darabok közül egyeknek sincs az egri darabhoz hasonló, hat oldalú külső kiképzése. Egyelőre csak a tárgyak gondos vizsgálatán keresztül következtethetünk arra, hogy mit készítettek ezekkel, mert nálunk még nem ismerünk olyan leletet, amelyet kapcsolatba, hozhatnánk ezekkel a negatívokkal. 111