Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

Igen érdekes a falmaradványnak a helyiség északnyugati szögletében mutatkozó részlete. Az egykori építmény falának „külső" síkja csaknem pontosan a szögletnek fut, de mielőtt azt elérné, a falsíkra „merőlegesen", az északi fal irányába fordul. Bár ez a részlet igen „csekély", mégis úgy tűnik, azonosítható a vár 1568-ban készült alaprajzának helyileg megfelelő részletével (18. kép), amely a néhány évvel később, 1572-ben készített alaprajzon már nem látszik, tehát akkor már „visszabontották", maradványai a föld alá kerültek. A kutatás a régebbi részletekkel kapcsolatban még folyik, ezen a téren még további eredményekre számíthatunk. Az északi helyiségben előkerült középkori épületmaradvány „szemben lévő" fala délebbre, a déli ágyúteremben és a déli folyosórendszer keleti végében került elő. Ez utóbb említett részt már a feltárás kezdetén, nagyobb részét pedig az 1964. évi feltárási munka befejezésekor megindult téli munka idején találták meg. Ez a munka régészeti megfigyelés mellett folyt, s eredményeként a déli folyosórendszer szerepe is tisztázódott. A déli ágyúterem alatt ugyanis egy másik helyiség bontakozott ki, amelyet a folyton lejtő déli folyosókon keresztül lehetett megközelíteni kelet felől. E szabálytalan négyszög alaprajzú helyiség északi falát a korábban említett középkori építmény „déli" falának külső falsíkja alkotta, amelynek nyugati végében egy elfalazott ajtónyílás mutatkozott. A helyiséget feltöltő törmelékből régészeti leletek nem kerültek elő, jellege jelentős részénél bontási anyagra emlékeztetett. Ez a fal a Földbástya építése előtt szabadon állt, s az ajtó is a szabadba nyílott. E falszakasz köré épült a XVI. század 70-es éveiben a Földbástya déli fala, délnyugati szöglete. Az így kialakított helyiséget, egyes nyomok alapján ítélve, beboltozták. Az északi irányba nyíló ágak között lévő pillér vonalában egy hevederív épségben maradt meg. A helyiség északnyugati szögletében mutatkozó elfalazott ajtó bontásakor igen érdekes megfigyeléseket tehettünk. Az ajtót két oldalról falazták el (19. kép). Az elfalazás között otthagyott ajtó elkorhadt, vasalása viszont ottmaradt a „pipákon" (20. kép). A küszöbkő után az ajtónyílás folyosószerűen bővült egy kissé, boltozata épségben megmaradt. Az ajtónyílás azt bizonyítja, hogy a középkori építménynek még ebben a mélységben is volt egy szintje, amelynek maradványai nagyobbrészt a Földbástya középső nagy terme alatt rejtőznek. Ezeknek a maradványoknak további kutatását tervbe vettük és folytatjuk. A kutatásnak e része azonban már nem a Földbástya helyreállításával kapcsolatos munka, hanem a vár építéstörténeti kérdéseinek felderítését célozza (21. kép)

12 A Földbástya helyreállításával szorsan összefügg az ó-olasz bástya falain kívül eső terület feltárása (22—24. kép). Az előkerült részletek azt bizonyítják, hogy a bástyát rövidesen átalakították az új-olasz bástyák építési elveinek megfelelően. Ez az átalakítás azonban csak „hevenyészett" jellegű volt, a bástya füleit föld és palánkművek készítésével alakították ki. A bástya északkeleti sarka köré hordott domb a bástya keleti falában lévő rejtekkaput szabadon hagyta, egyben védte is észak felől, ahol a domb meredeken futott alá (23. kép). A földből készített védőmű, domb a bástya falát egészen a rézsűs párkány magasságáig takarta és védte, s a fal egyenes vonalát követte. A bástya északnyugati, külső sarkát elhagyva, még feltehetően 10—11 méternyire nyugat felé tartott, majd déli irányba fordult, a bástya délnyugati sarka irányába. (A külső terület további kutatása még szolgáltathat adatokat a föld-palánk védőműre, de a fülek lejtőinek maradványai és az egykori palánk össze12 A Földbástya középső termének déli részében egy nagy szelvénnyel rábontottunk az elfalazott ajtónyílás mögött feltárt „folyosóra", ahol egy lépcső maradványait találtuk (21. kép). A hevenyészett lépcsőt törmelékrétegre rakták, amelyből néhány XVI. századi edénytöredék — vörös festéssel díszített, mázatlan szalagfül, cserépfedő gombja — és egy vas ágyúgolyó (átm. 16 cm) került elő az ez évben végzett téli munka idején (1965). A Földbástya középső terme és a déli ágyúterem közti hatalmas pillér északi részét a bástya falai közé szorított, ékelt erős kőhevederre építették, s alatta — a feltehetően ekkor épített lépcsőn lemenve — még megközelíthették a régebbi, de később mégis elfalazott kis kaput. 102