Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

erősítészre szolgáló — függőleges helyzetben feltárt — nagy vasszögek, valamint néhány cölöplyuk, hozzávetőlegesen már most is kijelöli a bástya körvonalait (2. kép).

13 A bástya délnyugati szöglete közelében az egyik sima felületű kváderkövön egy bekarcolt malomjáték rajza látható. Ennek közelében tártunk fel három egymás melletti, kelet-nyugati irányú cölöplyukat, s ezekre merőlegesen két egymás mellett lévő vasszeget. A kettő között vízszintes helyzetű gerenda nyomai is mutatkoztak. A bástya délnyugati szöglete és déli fala több építkezés, és javítás nyomát mutatja (25. kép). A déli ágyúterem két lőrése sem egyforma, s a nyugat felé esőt el is falazták később. Legszembetűnőbb azonban az erősen lepusztult szöglet hevenyészett javítása. A ledőlt szöglet újrafalazásánál cölöpökre helyezett három gerendára alapoztak (25—26.). A hevenyészett munkát az is bizonyítja, hogy az eredeti falsíkokhoz nem igazodtak. Ezekkel a javításokkal, építkezésekkel állhatott kapcsolatban talán a nyugati lőrés elfalazása, valamint a mellette feltárt támpillér-szerű fal. Ennek vonalában — déli irányban — három nagyobb cölöplyuk került elő, amely a délnyugati föld palánk bástyafül belső, keleti oldalát tartotta. A fülön belül kissé ívesen alakították ki a nyugati várfalig a terepszintet, amely jól kirajzolódott a déli fal előtt felvett metszetben (26. kép). Ez részben abból a célból történt, hogy a déli ágyúteremben elhelyezett ágyú jól pásztázhassa a nyugati várfal előtti területet a Dobóbástyáig. A délnyugati bástyafül déli irányú kiterjedésére a bástya nyugati falsíkjában felvett hosszú metszet és a tereprendezés során megfigyelt rétegek és földrézsű szolgáltatott adatokat. A bástyafül itt kissé ívesen formált. Az itt megtalált földrézsű vonalát követve, a feltárás során előtűnt a Földbástya erős rézsűvel kialakított, ívesen hajló nyugati oldalának déli része. A föld védőmű erősítésére kissé lefelé futó cölöpöket vertek a domb oldalába. A két sorba vert cölöpök helyei igen érdekesen jelentkeztek, érzékeltetve az egykori cölöprendszer szerkezeti szerepét (27. kép). Az ó-olasz rendszerű Földbástya, a feltárt maradványok egymáshoz való viszonyát, az említett két váralaprajz keltezését és az új-olasz rendszerű bástyák építésének időpontját figyelembe véve, a XVI. század harmadik negyedében épült. A föld- és palánkművek alkalmazásával kialakított fülesbástya készítésére azonban valamivel később kerülhetett sor. A Földbástya feltárása és helyreállítása a XVI. század második felében álló építmények maradványait tekintve lényegében befejeződött, csakúgy mint a Tömlöcbástyánál. A bástyák belsejében található régebbi maradványok, valamint a Földbástya föld- és palánkművével kapcsolatban azonban még folytatódnak a feltárások.

14 Ez utóbbi, hazánk hegyen épült várainál igen ritka megoldás részleges visszaállítására, bemutatására is gondoltunk. Ezzel kapcsolatos a nyugati várfal előtti terület jelenleg is folyó rendezési munkája. A Földbástya és a Dobó-bástya között egy hosszú, rendezett, gyepes, kissé rézsűs területet alakítunk ki, amely majd kiemeli a terület két végén álló bástyák hadászati szerepét, s érzékelteti az olasz rendszerű várépítészeti elvek lényegét. E munkával a hosszú, egyenes nyugati várfal — amelyet az említett két bástya ágyúi, tűzfegyverei védtek a támadók ellen—, monumentalitása is növekszik. 13 A vasszegek szegletesre kovácsoltak, fejük lapos, téglalap alakú, hosszuk kb. 25—30 cm. Leltári számuk: V. 66. 5. 1. 1—3. 14 A bástya délnyugati sarkánál is rátaláltunk egy „rejtekkapu" maradványaira, amely a déli fülbe nyílhatott, a részben feltárt „támpillér" közelében. A „rejtekkapu" a bástya déli folyosórendszerében, a nyugati falban lévő ág déli végében van (3. és 15. kép). A „kapu" a folyosó keleti oldalában nyílik, szárkövei és szemöldökkövének egyik fele épségben megmaradt eredeti helyén. A nyílás mérete: 95 x 150 cm. Innen egy rövid „folyosóág" vezet kissé délkeleti irányba. Ennek az ágnak csak északkelet felé eső fala eredeti, a másikat később, feltehetően a bástya délnyugati külső sarkának egy rongálódás után történt kijavítása idején építették. 103