Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: Eger középkori utcái
Olasz utcának, a Szabadhelynek és a Szent Miklós városrésznek még a XVI. század második felében is külön bírája volt. Az egységes városi magisztrátus kialakulása tulajdonképpen csak a XVII. század végére tehető 114 és csak a polgárosodás alakítja ki az igazi várost a XVIII. században. Dolgozatunk eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Eger városa több kisebb középkori városrész összeolvadásából keletkezett. Ezek közül néhánynak bizonyos önkormányzati joga is volt, de végeredményben mindegyik a püspök és a káptalan földesúri hatalma alatt állt. Nem tekinthetjük tehát a szó valóságos értelmében vett városnak, inkább a falu és a város között álló, átmeneti, alakuló képződménynek. A városi fejlődést elősegítő tényezőket megtaláljuk ugyan, mint amilyen az egyházi központ, az erődített hely, az ipar és a kereskedelem bizonyos fokú koncentráltsága és a nagy jövedelmet biztosító szőlőművelés, de hiányzott a két legfontosabb tényező: a polgárság és az erős, egységes, a feudális birtokostól független városi önkormányzat. Kovács Béla MITTELALTERLICHE GASSEN VON EGER Über die mittelalterliche Topographie von Eger ist bisher keine zusammenfassende Studie erschienen. Verfasser versucht, auf Grund der mittelalterlichen Dokumente des Domkapitels von Eger, den Platz der mittelalterlichen Gassen und einzelner Stadteile von Eger zu bestimmen. Die heutige Stadt liegt an beiden Ufern des Eger-Baches, sie ist von beiden Seiten von sanften Hügeln umgeben. Dort, wo sich das Tal des Baches am meisten verengt, wurde auf einem Ausläufer der östlichen Hügelreihe im 11. Jahrhundert die erste Kirche des damals gegründeten Bistums, zu Ehren des heiligen Johannes errichtet; diese Kirche ist vollständig zugrunde gegangen. Um den Dom herum ist die erste urbane Siedlung zustandegekommen. Ende des 12. Jahrhunderts wurde eine dreischiffige Basilika errichtet, die die Tataren im Jahre 1241 in Brand steckten. In der zweiten Hälfte des 13. Jahrhunderts begann man, um den bischöflichen Sitz herum die steinerne Burg zu bauen. Östlich vom Burghügel entstand im 13. Jahrhundert um den Hl. Peter-Dom herum ebenfalls ein kleineres Stadtviertel. Es wurde im 15. Jahrhundert mit einem Wall umgeben und der früher errichteten Burg angeschlossen. 114 Fenessy György egri püspök 1695. január 4-én Kassán kelt 10 pontból álló egyezménye Eger város küldötteivel, amelyben leszögezik, hogy a fallal körülvett városnak csak egy magisztrátusa és egy bírája legyen és ne legyen olyan megkülönböztetés, mint korábban az egyes városrészek között volt. EÁL N. 3., D. 1., f. 2., n. 17. Bizonyos autonómia meglétére utalnak az egri bírák és esküdtek által kiadott oklevelek: 1434: EÁL N. 3., D. 1., f. 1., n. 5. 1456: EÁL N. 1., D. 4., f. unicus. n. 10. 92
