Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: Eger középkori utcái
nuncupato et in fluvio Eghervyze vocato" áll, Zárkándy Pál egri várkapitány 40 mázsa puskapor megtörésére vette cserébe a káptalantól és helyette egy másik malmot adott át. 108 A városban lévő malmok helyét a fentiekben részletesebben is tárgyaltuk, de azok egyike sem azonosítható a diószegi malommal. A káptalannak állt még egy malma a strandfürdő tájékán is és ha ezt azonosítjuk a két oklevélben említettel, akkor a Diószeget az almagyari területre tehetnénk. A mai Diófakút utca neve talán ennek a kisebb településnek a nevét őrizheti, amelynek végén, a patak mellett lehetett a malom. * * * Dolgozatunkban eddig meghatároztuk a középkori város plébániáit, városnegyedeit, illetve utcáit. Kitűzött célunkat ezzel már el is értük, hiszen a szűkszavú források miatt nem vállalkozhatunk általánosító eredmények leszűrésére. A várostörténetírásban elért újabb eredményekről, a lengyel és német kutatásokról néhány éve jelent meg részletesebb ismertetés. 10 " A város kialakulásának morfológiai sajátosságait azonban Eger példáján is röviden bemutatjuk. Mint már hangsúlyoztuk, a hely tereptani adottságai döntő hatással voltak a település kialakulására. Eger földrajzi fekvése miatt nem beszélhetünk olyan értelmű települési kontinuitásról, mint az a pannóniai városoknál bizonyos mértékben fennállhat. A székesegyház, a püspöki székhely, mint városias jellegű magános település vált a későbbi város központjává. A várost „nőtt'" városnak nevezhetjük, mert láttuk, hogy több kisebb településből állt össze. Ezek azonban egyenként is városias települések voltak. A városrészek a térszíni elemekhez: a várdombhoz, a patak futásához és a környező dombokhoz igazodtak és a lakosság szaporodásával fokozatosan növekedtek. Ha a város történetében találunk is tudatos településre valló adatokat, 110 mégis azt állíthatjuk, hogy a város nem tervszerűen fejlődött, ami a város alaprajzán is szembetűnő. A várostörténetírás viszonylag fiatal segédtudománya az alaprajzkutatás. Alapvető módszere, hogy a vizsgált város alaprajzát sokszorosan összeveti más városalaprajzokkal és így kísérli meg a törvényszerű következtetéseket levonni. 111 De akármilyen jó is legyen ez az indukciós módszer, nem találunk két egyforma alaprajzot, sőt olyat is nehezen, amelyeknél a hasonlóság szembeszökő. Minden város alaprajza más és más, mert mások a kialakulást segítő vagy gátló tényezők. 10S EÁL N. 28. f. 2. n. 3. 109 Fügedj Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból. Tanulmányok Budapest múltjából XII. Budapest, 1957., 521—548. lap. A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban. Tanulmányok Budapest múltjából XIII. Budapest, 1959., 570—605. lap. Külföldi várostörténeti bibliográfia. Tanulmányok Budapest múltjából XIV. Budapest, 1961., 693—714. lap. Külföldi várostörténeti bibliográfia 1957—1958. Tanulmányok Budapest múltjából XV. Budapest, 1963., 745—791. lap. 110 1488-ban a káptalan pl. adómentességet ígért az Almagyaron letelepülőknek. EÁL N. 1., D. 4., f. unicus. n. 7. 111 Granasztói György : Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban. ARRABONA 6. (A győri múzeum évkönyve.) 1964., 41—49. lap. Vö.: Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963., 273—361. lap. Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben. Századok, 1964. 5—6. szám. 1053—1073. lap. 90
