Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

siensium, penes plateam Vywaras civitatis Agriensis"

.

06 A szóbanforgó malom helyét további oklevelek viszonylagos pontossággal rögzítik. 1352-ben: „molendinum in civitate Agriensi super fluvio Eguruize vocato, retro ortum domini Johannis custodis dicte ecclesie existens".

97 Egy 136l-es oklevél ugyanitt említi a malmot.

98 1363-ban még pontosabb a meghatározás: „ex opposito ecclesie beaté Katherine virginis retro curiam custodis in fluvio Egur vocato"\

9{> 1383-ban „retro ortum custodis" említik a malmot,

100 1445-ben pedig „retro ortum domus custodis".

101 A fentiekbó'l kitűnik, hogy a malom az Újváros mellett állt. A sokszor gazdát cserélt malom helyét minden forrás egyértelműen rögzíti az ó'rkanonok kertje, illetve háza mögötti területre. A kert és ház azonban csak a Káptalansorban állhatott, az utca nyugati oldalán, szemben a Szent Katalin templommal, amelynek szentélye a középkori templomépítési gyakorlat szerint Kelet felé nézett.

10

'

2 Az 1476-os és 1486-os urbáriumokban különálló városrészként szerepelt.

103 A Bakócz kódex szerint Heves megyében feküdt.

104 A XVI. századi összeírások szerint a század közepére teljesen elpusztult, majd később nemesek települtek ide.

105 A városrész helyét a fenti adatok bizonysága szerint a patak bal partjára, a Káptalansor mögött átellenben fekvő területre tehetjük. Északról a Szabadhely, délről a Theatrum határolta. így tehát hozzávetőlegesen a Széchenyi utca és a patak közötti területen feküdt. Északi határát a Kovács János utca vonalában, déli határát a Csiky Sándor utca irányában a patakig lefutó két vízfolyás jelölhette ki. PONTOSABBAN MEG NEM HATÁROZHATÓ UTCÁK 1346-ban Bocsi Péter végrendeletében „piatea pontis lignei" szerepel és „in fine pontis lapidei" lakott Kelemen fia Egyed.

106 Az utcahálózatot, a várostól készült XVI. századi ábrázolásokat és a XVIII. századi hidak helyét figyelembe véve kőhíd állhatott a Kossuth Lajos utcai és a Dobó téri hidak helyén, fahíd pedig a Markhót Ferenc utca végében. A vizsgált források között két alkalommal szerepel a Diószeg elnevezés. 1382-ben egy malomhelyet említenek „in fluvio Egervize videlicet in vico Dyozeug habito".

im 1557-ben pedig a káptalan egyik malmát, amely „in fine piatea Agriensis Dyozegh 96 EÁL N. 1. D. 4. f. unicus, n. 7. A hely meghatározásánál nem a karthauziak fürdőjét kell figyelembe venni, amelynek helyét csak következtetéssel lehetne a melegvizek környékére tenni, hanem a malom fekvését, amelyet több oklevél bizonyíthatóan rögzít. 97 EÁL N. 28. f. 1. n. 5. 98 EÁL N. 28. f. 1. n. 6. 99 EÁL N. 1. D. 1. f. 1. n. 2. 100 EÁL N. 1. D. 1. F. 1. n. 18. 101 EÁL N. 1. D. 4. f. unicus. n. 6. 102 A középkori templomok Kelet felé tájolására lásd: Erdei Ferenc—Kovács Béla : A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása. Az egri múzeum évkönyve IL, 1964., 181—220. lap. 103 LSJ 543. lap. 104 ВС 439. és 445. lap. 105 1551: Piatea Wyvaras: Ista piatea temporibus disturbiorum totaliter déserta facta est. Restât ibidem domus una jobagionalis . . ." OL TJrbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 1. 1558: Platea Wywaros: Ista platea a temporibus disturbiorum totaliter est déserta. Maksay i. m. 696. lap. 1567: Platea Wywaras: Hanc plateam inhabitant nobiles. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 2. 1572: Wyuaras, quam nobiles inhabitant. Jerney gyűjtemény XXIV. kt. 10. szám. 106 EÁL N. 8. D. 1. f. 1. п. 5. 107 EÁL N. 1. D. 4. f. unicus п. 3. 89