Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

Az adományozott malom, telek és ház helye: „in contrata sew vico civitatis Agriensis Sólyom wlcza nominato in comitatu Hevesiensi habito, in fluvio Egervyze decurrens et existens simulcum fundo et сипа".

90 Ha a malom helyét meg akarjuk határozni, figyelembe kell vennünk a város területén lévő malmok helyét. Több oklevél bizonyítja azt, hogy a karthauzi kolostornak a Hévvíz táján, a mai strandfürdő környékén volt egy malma.

(JJ Ez azonban nem lehet azonos a Sólyom utcai malommal, mert mint fentebb láttuk, az utcát a Hosszutca mellett kell keresnünk. A káptalannak állt egy malma „retro ortum domini Johannis cnstodis"

92 Erre a malomra az Újváros meghatározásánál külön ki fogunk térni és helyét bizonyíthatóan rögzítjük. A mai Tűzoltó téren is volt egy malom, amely a hódoltság alatt is működött és a XVIJI. század végi térképeken püspöki malomként tüntetik fel. Véleményünk szerint ez lehetett a karthauziak Sólyom utcai malma. Ezek alapján a Szabad-, vagy Sólyom utcát, illetve a Szabadhelyet a Tűzoltó tér és a Kovács János utcai vízfolyás között, a Széchenyi utca két oldalára tehetjük. "Nyugat felé felhúzódott a domb tetejéig, keletről a patak adta természetes határát. A városrész lakosai a Bakócz kódex szerint libertinusok voltak és nem fizettek taxa regiat.

93 Minden XVI. századi forrás megerősíti ezt a jogállást és a városrész lakosai is erősen harcolnak az ellen, hogy az egyházi földesúr dézsmát rójjon ki rájuk, vagy különböző szolgáltatásokra kötelezze őket a már korábban meghatározott csekélyebb mértékű szolgáltatásokon kívül. A városrésznek külön bírja is volt.

91 ÚJVÁROS A városrész neve először 1356-ban fordul elő. Egy telket cserélnek el, amely az Eger vize mellett „ex opposito contrahate nőve civitatis Agriensis a p/aga occidentali" feküdt és „olym locus canonicalis dicitur fuisse"."

5 Egy 1448-ban történt birtokcserénél a csere tárgyát képező malom helyét így határozták meg: „mo/endinum . . . in fluvio Egerwyze vocato, supra balneum Carthu90 EÁL N. 17. D. 4. f. 3. n. 2. 9J 1556: Némay Imre egri várnagy többek között megkapja „Molendinum infra Agriam"\ amely egykor a karthauziaké volt. OL Acta Radicalia fasc. 4. nro. 85. A karthauziak kolostora 1552-ben elpusztult. Birtokaik előbb a kamarára, majd a püspökre, illetve a káptalanra szálltak. A hosszadalmas peres ügyre lásd: Kandra Kabos: A segedelem völgyi karthauziak Tárkány mellett. Adatok az egri egyházmegye történelméhez II/l—2., I—28. lap. A kérdéses malom pontosabb helye: 1560: „molendinum infra civitatem Agriensem prope Wadkerth constructum". EÁL N. 1. D. 1. f. 2. n. 13. 1557-ben a malom még a kincstáré volt és Zárkándy Pál egri várkapitány ezt adta cserébe a káptalannak egy másik malomért, amelyet negyven mázsa lőpor megtörésére igénybe vett tőlük. EÁL N. 28. f. 2. n. 4. 92 EÁL N. 28. f. 1. n. 5. 93 ВС 439. lap. 94 1551: Zabadhel: Sessiones intégras incolentes: 9. — Sessiones médias incolentes: 6. — Sessiones intégras, minus quartaliciis desert is incolentes : 4. — Sessiones integre penitus déserte tempore Warkowcz: 40. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 1. 1558: Platea Zabadhel: Sessiones intégras incolentes sunt Septem, médias incolentes triginta. Nobiles propter metum Turcarum in hac platea habitantes 4. Maksay i. m. 696. lap. 1567: Platea Zabadhel: Integrae sessiones sunt 26, coloni vero eas residentes, qui proprias domunculas habent, sunt 68. Extra hos sunt libertini 5. Nobiles sunt 6. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 2. 1577: Platea Zabadhel: Polgárok: 43; jobbágyházat birtokló nemesek: 65. A sérelmes szolgáltatásokra lásd: Maksay i. m. 721. lap és a Szabadhely lakóinak kérelmét 1567-ben: Bécs, Hofkammerarchiv, Expediten protocoll 273. kt. 240/2. és uo. Hungarn, fasc. 14. 707. 95 EÁL N. 3. D. 1. f. 1. n. 4. 88