Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

SZENT JAKAB VÁROSRÉSZ Mint már említettük, a várdomb területe nem tette lehetővé nagyobb kiterjedésű település kialakulását, illetve a meglévő fejlődését Ennek a területnek a benépesedésével egyidőben a domb és a patak között újabb település-folt alakult ki, természetesen azon a helyen, amely a völgy kiszélesedése miatt erre a legalkalmasabb volt: a vár északnyugati oldalán. A pápai tizedjegyzékek a Szent Jakab plébániatemplomot említik.

1

" Korábban azonban ez nem plébániatemplom volt, hanem templom, kolostor és kórház. 1240ben IX. Gergely pápa egyik oklevelében így ír: „Szent Jakab hospitáléja, amely az egri egyházhoz tartozik, kizárólagosan első alapításától fogva a betegek és szegények ellátására vala szánva, kiket idő szerinti egri püspökök onnan kirekesztvén, a világi papok javadalmazására fordíttatott".

11 Az idézetből kitűnik, hogy a templomot, illetve a kórházat már jóval az említett esztendő előtt, feltehetően a XII. század második felében alapíthatták. Egy 1311-ben kelt oklevél egy telket „in contrata ecclesie beati Jacobi apostoli"" említ.

18 Ekkor tehát már nyilvánvalóan nagyobb kiterjedésű településről van szó. A XV. századtól kezdve egyre több említést találunk erről a területről. 1475-ben egy ház és egy minden adózás alól felmentett telek adományozásánál, amelyeket a püspök a Krisztus teste oltárnak ad javadalomként, ezek helyét így határozzák meg: „ ... in civitate nostra Agriensi, penes viam ad contratam beati Jacobi apostoli, a plaga orientali adiacentem . . ."

]!) Egy másik ház, amelyet 1502-ben a Szent István király oltárra hagyományoznak „in piatea sive vico sancti Jacobi ipsius civitatis Agriensis, in vicinitatibus domorum altarium beatorum Petri et Pauli apostolorum ab aquilonari, a meridionali verő plagis beati MatheV áll. 20 A XVI. század második felében a Szent János templom oltárai és kápolnái közül a Szent István király kápolnának, a Szent Péter és Pál oltárnak, a Szent Mátyás apostol oltárnak, a Szent Barnabás oltárnak és a Szent Bertalan kápolnának volt háza vagy telke ezen a területen.

21 Ebből a felsorolásból azt is meg tudjuk állapítani, hogy a házak egy észak-déli irányban húzódó utca keleti oldalán helyezkedtek el. A Szent Jakab templom helyét helytörténetíróink általában a Cifrakapu közelébe tették, de egy 1957-ben végzett régészeti ásatás a pontosabb helymeghatározást is lehetővé teszi. Vízvezeték fektetésénél a Tavassy Antal utcában falmaradványokat találtak. Sajnos, a szűk utca nem tette lehetővé a nagyobbarányú régészeti munkát. Többek között egy 16—18 m széles helyiség alapfalai kerültek elő. A körülmények miatt nem lehetett tisztázni, hogy a falak az épületegyüttes melyik részét alkották. A kutatók véleményei megoszlanak az épület rendeltetését illetően, de az mindenképpen bizonyítottnak vehető, hogy a Szent Jakab kolostor, templom és kórház maradványai kerültek elő.-'

2 "

! MVO 253., 337., 340., 356. és 372. lap. 17 A. Theiner: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia I. Róma, 1859. 175. lap. Vö.: Akantisz Jusztin—Kandra Kabos: Az egri alapítványi női kórház és ápoló intézet vázlatos története. Eger, 1888. 6. lap. 18 EÁL N. 3. D. 1. f. 1., n. 2. 19 EÁL N. 1. D. 4. f. unicus. n. 11. 20 EÁL N. I. D. 4. f. unicus. n. 15. 21 LSJ 478. és 482. Szederkényi i. m. I. 76. lapon a Szent Jakab utcát a XVI. századi forrásokban előforduló Barát utcával azonosítja, de állítását nem támasztja alá. Lehetséges, hogy az itt álló Boldogasszony kolostor miatt ezt a nevét is használták. 22 Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattára 84., 85. és 86 sz. jelentések. 79