Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: Eger középkori utcái
A városrész egyházi középpontját ennek alapján helyhez tudtuk kötni. Azt a telek és házsort azonban, amelyet fentebb említettünk, csak egy hosszabb és szélesebb utca mentén tudjuk elképzelni. Ezen a területen ilyen észak-déli futású utca a Május 1. utca északi vége, amely a forrásokban írt minden feltételnek megfelel. Ez volt a városrész tulajdonképpeni fő utcája. Szent Jakab utcának hívják, de közel egykorú forrás Kovács utcának, piatea fabrorum-пак is nevezi. Az utca keleti oldalán délről észak felé haladva a Szent Barnabás oltár, a Szent Máté oltár, a Szent István kápolna, a Szent Péter és Pál oltár és a Szent Bertalan oltár házai álltak. Ezeket mind a Szent Jakab utcában lévőknek említik. A Szent Bertalan oltár házának északi szomszédja az a ház, amelyet 1475-ben a Krisztus teste oltárnak adtak, de ezt a Liber Sancti Johannis a Kovács utcába teszi. 23 Egy 1509-ben kelt oklevél ismét említi azt a házat, amelyet 1502-ben a Szent István kápolnának ajándékoztak. Ennek helye: ,, . . . eundo de Kowach wcha ad Almagyary in vicinitate cellariiparochialis ecclesie sancti Jacobi apostoli a meridionali, ab orientali verő orti dicte ecclesie, ab aquilonari autem plagis domus altaris beatorum Petri et Pauli apostolorum\' lx A házat tehát ez egyik forrás a Kovács utcában, a másik a Szent Jakab utcában említi, az itt álló házak sorában. 1548-ban egy pincét említenek a Kovács utca végében5 és a Nagyboldogasszony kápolna jövedeleméi között is szerepel egy Kovács utcai pince. 2 " Ezek is meghatározásunk helyességét bizonyítják: a város középkori pincéinek egy része a Május 1 utca keleti oldalán lévő telkek végében, illetve a felette húzódó Bárány utca sorában vannak, a Királyszék travertin mészkőtömbje alatt. 27 A városrész természetes határát nyugat felé a patak alkotta. Észak felé csak a későbbi városfal vonaláig terjedhetett, a mai Cifrakapu térig. Kelet felé felhúzódott a Királyszék lábához, mint másik természetes határig. 28 Déli határát bizonyíthatóan nem tudjuk rögzíteni, de véleményünk szerint nem igen terjedt túl a Balassi Bálint utca—Csurgó utca vonalán. A Szent Jakab városrész déli végén állt a ferencesek Boldogasszony temploma és kolostora. A kolostor az 1260-ban tartott egyetemes ferences rendi káptalanon már mint tartományi székhely, custodia központja szerepelt. 29 23 LSJ 468. lap. 4 EÁL N. 171. D. 1. f. 1. n. 1—2. 25 Bártfai Szabó László kéziratos regesztagyűjteménye a gyöngyösi Mátra Múzeum adattárában. 5. köteg. Vö.: Egyháztörténeti emlékek IV. 48. lap. 26 LSJ 479. lap. 7 A pincék jegyzékét 1588-ból közli a LSJ 570. lap. A pincék kialakítására lásd: Bakó Ferenc: Az egri borospincék. Eger, 1961. 28 Ezt támasztja alá egy 1509-ben kelt oklevél, amelyben a Szent Jakab plébánia egyik házának egy kertet ajándékoznak. A kert határait az alábbiakban írják le: ,, . . . in contingua vicinitate domus et curie prefatae in eodem promontorio, incipiendo a juribus dictae plebanie a plaga meridionali, ubi est stabulum, veniendo versus ortum antiquum dictae plebaniea versus occidentes et incipiendo a sepibus dicti horti existentibus in extremitate montis et ascendendo per rectam lineam a superficie a dicta plaga occidentali, ut puta in confinibus rectoratuum beatissimorum Petri et Pauli, necnon Bartholomei apostolorum ac sacratissimi Corporis Christi usque ad extremitatem montis, ubi est spiraculum cellarii Thome Kyemes et descendendo ad spiraculum celarii pretacti domini Joannis Archidiaconi Hewesiensis, quod respicit viam publicam et alteram viam, que ducit ad portám maiorem castri a plaga aquilonari transcurrendo per circuitum dicti montis et venientis a plaga orientali usque ad prefatum stabulum plebani ..." Eredetije a modenai Állami Levéltárban: Archivio di Stato Modena, Cancellaria marchionale poi ducale Estense, Principi non regnanti, Busta nro. 26. Másolata: Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattár 77/29. 64. oklevél. 39 Nagy Béni i. m. 248. lap. 80
