Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

terjeszkedést és ezért a vár szomszédságában, a várdomb keleti lejtőjén újabb telep alakult ki, amelynek plébániatemploma az 1332—1337 közötti pápai tizedjegyzékek szerint a Szent Péter templom volt.

10 Ezt a területet csak a XV. század második felében vették körül védőfallal.

11 Ezt a tényt támasztják alá az okleveles adatok is. Egy 1355-ben kelt oklevél szerint a templom az egri szőlőhegyen állt;

12 egy 1500-ban kelt oklevél pedig már a várban lévőnek említi.

13 Már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a Szent Péter plébániatemplom és a körülötte kialakult városrész a későbbi külső vár területén állt. De megerősíti ezt Evlia Cselebi török világutazó is, aki így ír a templomról: „A német várban van az Alem-i serif dsámi {a Szent Zász/ó dsámija), amelynek hossza és szélessége kétszáz láb, teteje keramitos. Díszes köépületü minaretje van, melynek a végeken párja nincs, csakis a Pécs városában lévő Kászim pasa dsámijának minaretje hasonló, de ez még annál is magasabb "

14 A német vár Evlia Cselebi leírásában a külső várat jelöli. A fentieket támasztja alá egy, az 1687-es ostrom idejéből származó vezérkari helyszíni vázlat és egy 1688-ból származó rézmetszet, amely a külső várban minaretet és dsámit ábrázol.

15 A templom helyét nem áll módunkban pontosabban meghatározni. Érdekes módon a XVI. század második felében Egerben dolgozó olasz építészek egyetlen tervén sem szerepel a templom. A külső várat 1702-ben felrobbantották és területe teljesen beépült. A város egyik legkorábbi települését és plébániatemplomát emiatt még ásatással is nagyon nehezen lehetne tisztázni. (A vár északi kapuja és a Szent János székesegyház között állt még a Szent István templom is. A félköríves szentéllyel záródó románkori építmény romjai köré kisebb gótikus templomot emeltek. Ezek maradványait az 1925—1934 között folyó ásatások alkalmából feltárták, majd visszatemették.) Л VÁROS UTCÁI A forrásainkban szereplő piatea, vicus, villa és contrata megnevezések soha sem jelentenek egyértelműen utcát, falut, vagy városrészt. Ezekből az elnevezésekből csak nehezen tudunk következtetni a soros, vagy szabálytalanul szétszórt beépítési formára. Amikor tehát utcát említünk, ezt tágabb értelemben vesszük és inkább városrész értelemben használjuk. 10 A plébánia nagyobb létszámú közösség lelki gondozását végezhette, mert Domonkos nevű plébánosa mellett István nevű káplánját is ismerjük. Lásd: Magyarországi Vatikáni Okirattár (MVO) I. Budapest, 1887., 204., 322. és 357. lap. Domonkos neve már 1331-ben is előfordul: EÁL N. I.D. 1. f. I. n. 11. A későbbi prépostsági rangra emelkedett templom történetét feldolgozta: Böhm János: A Szent István királyról és Szent Péterről nevezett egervári prépostságok. Eger, 1889. 11 Pataki i. m. 8—13. lap. 12 1355: „Ecclesia sancti Petri apostoli de promontorio Agriensi" EÁL N. 8. D. 1. f. 1. n. 10. 13 Böhm i. m. 57. lap: „Nicolaus de Bachka Ecclesiae B. Petri apostoli in castro Agriensi Praepositus^ 14 Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. Budapest, 1908. 113. lap. 15 Barcsav-Amant Zoltán: Eger vár és város régi ábrázolásai I. Eger, 1938. XXIV. és XXVIII. tábla. 7 S