Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

levéltára többször is elpusztult és a megmaradt anyag tekintélyes része is inkább jogbiztosító jellegű. A kiválogatott oklevelek csak gyér és időben is szétszórt adatokat szolgáltattak. Ezeknek az időközöknek a kitöltésénél sokszor csak analógiákra és következtetésekre hagyatkozhattunk; ezek pedig akármilyen jók is legyenek, bizonyító adat nélkül mégsem teljes értékűek. Ezek előrebocsájtásával kíséreljük meg a város kialakulását, középkori utcarendszerét meghatározni. * A magyar honfoglalás előtti településről sem írásos, sem régészeti bizonyítékunk nincs. Az egri völgyet a honfoglaló magyarság nem szállta meg nagyobb számban. A kevés régészeti anyag, amely ezidáig előkerült, csak azt bizonyítja, hogy a honfoglalás utáni első évtizedekben az egri völgy ellenőrzésére kisebb katonai csoport települt meg. A X. század második felétől már családi temetőket is ismerünk a város határából. Ennek alapján fel kell tételeznünk azt, hogy a jelenlegi város körül és talán a város területén is kisebb települések lehettek, de ennek régészetileg eddig még semmi nyomát nem lehetett találni.

5 A XI. században az egri völgy királyi birtok volt. Tudjuk azt, hogy a királyi birtokok egy része a nemzetségek által el nem foglalt területekből alakult ki. I. István király egyházszervező tevékenységében Egerben is püspökséget alapított, templomot építtetett és a királyi birtokból adományozott területet az egyháznak. Ezt a tényt állítja és erősíti meg IV. Béla 1261-ben kelt oklevele is. A birtok egy része a Bél nemzetség birtokánál kezdődött és a külön földrajzi egységként említett egri völgyben a birtokadományok között ,,Feltarkan, Oltarkan, Felnempti, civitas Agriensis, Tyhemer, Thala mogor, Thala nogh, Moklar és Sceuleus" nevű helységek szerepelnek.

0 Az oklevél Egert civitas-пак említi. A püspökség székhelyéül kétségkívül jelentősebb települést kellett választani. Bár a város életéről a XIV. század előtti időre konkrét adat alig áll rendelkezésünkre, a hely településföldrajzi tényezői és a püspökség alapítása, mint egyik belső városalakító tényező, azt bizonyítják, hogy már a XI— XII. században megindult a várossá alakulás folyamata. Ennek a folyamatnak első feltétele a fejlődő és differenciálódó munkamegosztás s a lassan kialakuló egyszerű áruforgalom volt. Ezt a püspöki székhely élete, az itt folyó építkezések, — amelyek közül a XII. század végén épült bazilika a legjelentősebb, — már a korai időben is elősegítették. A XIII. század második felében kezdődött meg a tatárjárás után ismét helyreállított templom körül a kővár megépítése. A nagyarányú munkáknál külföldi kézművesek is dolgoztak, akiknek letelepedése is a városi fejlődés kibontakozását segítette elő. A településföldrajzi tényezők közül a város kialakulásában kétségkívül nagy szerepet játszott a terep adottsága. Az egri völgy a vár dombja alatt szűkül a legjobban össze, tehát védelmi szempontból a püspöki székhely, majd később az erődítés helyét 5 Szabó János Győző: Az egri vár története I. (Eger a honfoglalás korában.) Az egri vár híradója I. Eger, 1960. Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn. Az egri múzeum évkönyve II. 1964. ,! Az oklevelet V. István 1271-ben kelt átírásában ismerjük. Lásd: Szentpétery I. 2123. reg. Eredetije: EÁL Érseki gazdasági lvt. Titkos lvt. Cl. 1. N. 3. 74