Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

a legkedvezőbben választották meg. De amilyen jó volt a hely erődítésnek, annyira nem kedvezett a város kialakulásának. A település kelet felé a dombvonulat miatt nem nagyon terjeszkedhetett, így csak a várdomb és a patak közötti szűk völgyben alakulhattak ki a legkorábbi kis települések. A népesség gyarapodásával a patak nyugati partja is benépesült. A patak folyása, a domboldalakról lefutó vízmosások iránya korlátok közé szorította a kisebb városrészeket, meghatározta a lakótelkek kialakulásának soros, vagy szabálytalan elhelyezkedését. A földrajzi adottságok bizonyos mértékben már meg is határozták a város kialakulásának folyamatát. Az egyházi és védelmi központ körül létrejött település szomszédságában kisebb, egymástól szinte különálló település-foltok alakultak ki: később ezek területi, de méginkább jogi összeolvadásából alakult ki a tulajdonképpeni város. Néhány kilométeres sugarú körön helyezkedtek el azok a községek, — Álmagyar, Szőlőske, Cigléd, Tihamér, Felnémet — amelyekből a város külső piackörzete alakult ki. Ha a város középkori kialakulását akarjuk vizsgálni, elsősorban azokat a településeket kell egyenként szemügyre vennünk, kiterjedésüket, fekvésüket meghatároznunk, amelyek összességéből a későbbiek során Eger városa kialakult. A város középkori topográfiájának megrajzolása előtt két dolgot kívánunk rögzíteni. Az első munkahipotézisnek is tekinthető: az ugyanis, hogy feltételezésünk szerint a város jelenlegi templomai közül majdnem mindegyik helyén a középkorban is templom állt. Az ilyen értelemben vett szakrális kontinuitást talán bizonyítanunk sem szükséges. Mivel a vizsgált forrásanyag jellegéből kifolyóan a templomok helyét tudjuk a legkönnyebben meghatározni, ezek köré tudjuk a települések, utcák rendjét is rögzíteni. A másik, amit megemlíteni kívánunk, az a várostörténetírásban bizonyított és elfogadott tény, hogy minden plébánia egy-egy telep egyházi központja és ha több plébániát találunk egy város területén, akkor a város több kisebb telep összeolvadásából alakult ki.

7 A VÁRDOMB TELEPÜLÉSE A püspökség alapítása után az egri völgy egyik legkedvezőbb pontján építették fel a XI. században a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt templomot. Ez teljesen elpusztult ugyan és a régészeti kutatás sem tudta a helyét megállapítani.

8 A XII. század végén épített román bazilikát a tatárjárás pusztítása után helyreállították és a XIII. század második felében kezdték meg a templom körül a vár építését.

9 A XI. századi templom körül nemcsak a püspök és a káptalan lakóházai állottak, hanem a püspöki udvarhoz tartozó szolgaszemélyzet és a kézműves jobbágyok is itt települtek le. Elsősorban ezt az egyházi központot és kisebb települést vették körül védőfallal. A mintegy 5 holdnyi terület azonban nem tette lehetővé a nagyobb arányú 7 Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról. Századok, 1964. 776. lap. 8 Pataki i. m. 5. lap. Dr. Pataki János szíves közlése szerint az egri várban előkerült kőanyag között nincs olyan, amelyet 1100 elöttre keltezhetnénk. Adatközléséért és lektori véleményéért ezúton is köszönetet mondunk. a A templom történetére lásd: Détshy Mihály: Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. Művészettörténeti Értesítő, 1964. 1. szám, 1—20. lap. 75