Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
Szerintünk nem lehetetlen, hogy a díszövek ajándékozásának egyre gyakoribb esetei előmozdíthatták a fent vázolt folyamatot; az avarkori sírok kettős díszövei láttán sejthetjük ennek a szokásnak a meglétét. Ez eleinte talán csak törzsfői kegy gyakorlását jelentette, de később udvariassági gesztussá degradálódhatott. A kettős övek kérdését ebből a szempontból nézve, a tarnamérai 1. sír anyagát egy másik, kettős övet tartalmazó leletegyüttessel vetjük most egybe. A Szeged-csengelei 1. sír kardjáról időrendi összehasonlításainknál már volt szó, s megállapíthattuk, hogy a tarnamérai X. sír kardjának elkészítésénél a csengelei típusú rangos példányok szolgálhattak előképül. Ezekután nem lehet meglepő, ha a csengelei 1. sír és a tarnamérai sírok anyaga között további párhuzamok fedezhetők fel. A csengelei 1. sírt ugyancsak az észak-déli főirány szerint tájolták be; agyagedényét, csakúgy, mint Tarnamérán, a fej mellé tették; sőt, az 1. sírral egyezőleg az arc elé befordulva találták. A csengelei 1. sírban ezüst rozettás fegyveröv volt, meg címerpajzs alakú, bizánci stílusú préselt övgarnitúra; anyaga azonban nem bronz, hanem arany volt. Előkerült kétféle formájú vascsat is, mint a tarnamérai sírban, a díszövekhez való tartozásuk itt is kétséges. Tegezt (nyilakkal) és íjat tettek Csengelén is a halott mellé, aki ezen felül még díszes kardját is a sírba vihette. A csengelei halott tegezében 11 nyílhegy volt. 86 László Gyula kutatásai alapján tudjuk, hogy a nyílhegyek száma a VII. században is rangjelző szerepet jelentett. 87 A csengelei halott kétszer annyi nyílhegyet kapott, mint a tarnamérai 1. sír rangos lakója. Ez a szám azt a különbséget fejezheti ki, amekkora fokozati különbséget jelenthetett a címerpajzsú aranylemezes öv a bronz díszeshez képest. A csengelei aranylemezes övgarnitúra elkészítésének idejét Csallány Dezső, gondos elemzés után a 620—640-es évek közé helyezte. 88 A rozetták datálását külön nem kísérelte meg. De nyilvánvaló, hogy a csengelei rovátkolt bordagyűrűs rozetták, amelyekkel azonos típusúakat még a VII. század közepén is készítettek, lényegében egykorúak az aranylemezekkel. Ez másszóval annyit jelent, hogy a csengelei 1. sír igen előkelő halottja ezüstös fegyverövét és aranylemezes díszövét életében egyidőben kapta. Előkelő származása, társadalmi helyezete alapján 89 már felserdülésekor ez kijárhatott neki. Ha ez természetesnek is tűnik, egyben arra is utal, hogy a tarnamérai 1. sír halottjának kettős öve nem örökölt rangot jelez. Hiszen bronz díszes övét idős korában, nem sokkal halála előtt kaphatta meg. Szabó János Győző 86 Csallány, FA 1—2., 129—131. "László, Études. 144—150. 88 Csallány, FA 1—2., 147. 8 ' J A csengelei 1. sír halottjának társadalmi helyzetét részletesen elemzi László Gyula (Études 263—265). László professzor szíves szóbeli tájékoztatásából tudom, hogy ma is fenntartja véleményét: a legelőkelőbb avar férfiak, a bócsai fejedelem is később kaphatta meg a második övét. .i* 51
