Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
Ez utóbbi jelenség értelmezése körül még vita folyik, ahogy a késői típusú lemezes övek divatjának megszűnésének idejére vonatkozólag se teljes a kutatók között az egyetértés." Bár érdekes ez a kérdés, minket közelebbről most nem foglalkoztathat, hiszen a feltárt tarnamérai anyagban szinte kizárólag bizánci stílusú övdíszek szerepelnek (ilyen a pont-vonásos minta-elem: 1. és X. sírok, az arcábrázolás: 2. sír stb). és a késői lemezes csoport egyetlen típusa sem található meg. A fentiek értelmében tehát a VI. sz. vége és a VII. sz. hetvenes évei közé keltezhetők a tarnamérai övgarnitúrák, s nekünk az lesz a feladatunk, hogy készítési és viselési idejüket közelebbről meghatározzuk. A tarnamérai 1. sír és az X. sír nagyszíjvégének préselt dísze igen közel áll az adonyi lelet egyik préselőmagjának a mintájához. 15 De a pontvonásos ornamentika hangsúlya a tarnamérai daraboknál még erősebb, a keresztirányú rövid íveket (a fogazást) is két pont helyettesíti. (X. t. 12.) A szakirodalomban még a jánoshidai temető anyagában találkozunk az 1. síibronz garnitúrájának megfelelő párhuzamokkal. A 26. sírban feltárt címerpajzs alakú lemezek mintája csak annyiban különbözik, hogy a középen csepp alakban meghagyott mezőny rovátkolt keretelésü. lfi A jánoshidai 26. sír közelebbi időmeghatározásra támpontot nem nyújt. Az adonyi ötvös-lelet a VII. sz. közepe-táján kerülhetett a földbe. Az adonyi préselőmagok között a korábbi és a későbbi lemezes díszeknek egyaránt megtaláljuk a rokondarabjait. A II. stílusú germán állatornamentikát mutató fogazott címerpajzsos darab, 17 vagy egy kisszíjvég magjának geometrikus jellegű arcábrázolása 40 a VII. század első felére mutat. Viszont a szívalakban egymásba kapcsolódó indafonatok, 19 vagy olyan szíjvég, amelynek egész felülete gyöngyözött (rovátkolt), 30 a VIT. sz. második felének övdíszeit idézi. Az adonyi leletegyüttesben egy rovátkolt keretelésü kis címerpajzs alakú préselőmag is található; belső mezőnyében okszerűen bemetszett vonalak emberi arcot jeleznek. 51 A darab a tarnamérai 2. sír övdíszeire emlékeztet. Ez utóbbiak alakban, méretben és díszítésben sokkal közelebbi párhuzama a kunszentmártoni ötvössír egyik préselőmagja, amelyen csupán a szemek vájata különbözik kissé a tarnaméraitól (nem két ívelt, hanem két egyenes vájat jelzi a szemeket), és az orrnak kiképzése erőteljesebb. 52 (X. t. 9.). Az ötvössír préselőmagjainak készítését és használatát a sírban talált bizánci súlyok feliratai alapján igen korai időkre lehet datálni: a VI. sz. végére és a VII. század első évtizedeire. Sírba kerülésük Csallány Dezső szerint a 44 Csallány Dezső máig is fenntartja azt a véleményét, hogy a griffes-indás díszű öntött bronz övveretek készítését 720 körüli évekre helyezhetjük; ezekkel a késői lemezes övdíszek viselete bizonyos ideig együtt fut. (Szabolcs-Szatmár. 77.). — Kovrig Ilona e bronzöntvények széles körben való megjelenését 700 körüli évekre keltezi és újabb népcsoportok beáramlásával magyarázza (Das awarenzeitliche. 231.) 45 Fettich Nándor. Az avarkori műipar Magyarországon. AH. 1. (Bpest 1926) VI. t. 2. 4<! Erdélyi i. m. XII. t. 1. * 7 ,Fettich, Az avarkori. VI. t. 13. 48 Fettich, Az avarkori. VI. t. 4. 49 Fettich, Az avarkori. VI. t. 6. — Hasonló minta látható az ozorai fejedelmi sírlelet IV. Konstantinos alig használt érméjével keltezett kisszíj végének felületén. (Hampel, J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. III. [Braunschweig 1905] 267. t. 18.). 50 Fettich, Az avarkori. VI. t. 3. 5 ' Fettich, Az avarkori. VI. t. 11. 5- Csallány, A kunszentmártoni. I. t. 9. 4S
