Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
VII. század közepén történt. 53 Az arc-elemek a kunszentmártoni magon a tarnamérainál felismerhetőbbek, ami a készítmény koraibb jellegére mutat. Mindezek figyelembe vételével azt mondhatjuk, hogy a 2. sír arcábrázolású övdíszeit a VII. sz. közepe-tájékán már viselték. Az X. sír címerpajzsos díszeinek párhuzamait ugyancsak a kunszentmártoni ötvössírban találjuk meg. Az egyik kettőspajzsú dísz préselésére alkalmas magon, a nagyobbik pajzsrészen rovátkolt keretelésű három mezőből álló mintát láthatunk. 54 (X. t. 10.) Minden arra mutat, hogy az X. sír övgarnitúrája és az 1. sír bronzlemezes övdíszei a VII. sz. közepe-táján készülhettek. Az A) sír csontjai között talált karéjos szélű, zikkáda formákra visszavezethető darabnak a legtöbb analógiája a Szovjetunió európai területéről ismert (általában a VU. századra keltezik). Egyetlen magyarországi leközölt párhuzama a gátéri 11. sírban jutott felszínre, mint préselő minta és félkész áru. 55 (X. t. 11.) A tarnamérai darab teljesen azonos (méretben is) a gátéri lemezes darabbal, azzal egy préselő mintán készültek. A gátéri 11. sír ötvös sírja volt. Csontvázának jobboldalán préselőmagok halmazát találták; 5 " közöttük olyanokét, amelyeken a 212. sír halottjának övdíszeit készítették részben el. A 212. sírban keskeny végű íjkarok csontborításait és keresztvas nélküli egyélű kardot találtak. 57 Ezek még a VII. század első felének fegyvertípusai; a 212. sír ritusa is a VII. sz. első felére utal. De a gátéri 11. sír préselőmagjai között vannak a VII. sz. második felére mutató típusok is. A gerinceit, csúcsosodó címerpajzsok például a késői lemezes övdíszek díszítetlen övgarnituráin szerepelnek. 5 " A gátéri 11. sír ötvöse ennélfogva a VII. század közepe-táján is dolgozhatott. Ez másszóval annyit jelent, hogy a tarnamérai temető A) sírjában előkerült gerinceit övdíszeket is a VII. sz. közepe-táján készíthették, tehát az 1., 2., és X. sírok övgarnitúráival lényegében azonos korszakban. Még egy övgarnitúráról nem volt szó az időrend tekintetében, az 1. sír ezüst övdíszeiről. Mielőtt ezek készítési idejét meghatároznánk, szükségesnek látszik, hogy az eddig pusztán az övdíszek figyelembevételével nyert időrendi eredményeinket más szempontból ellenőrizzük. Célszerű, ha a X. sír kardjának készítési idejét vizsgáljuk meg. Az avarkori kardfajták időrendjének kérdésében ma is Csallány Dezső alapvető kutatásaira támaszkodhatunk. 59 A kardok típus-fejlődése és időrendje között szoros összefüggés áll fenn. A kétélű, keresztvas nélküli kardok az egyélű és keresztvassal ellátott példányokat időben megelőzik. A rangosabb kivitelű kardokon hama53 Csallány, A kunszentmártoni. 48. 54 Csallány, A kunszentmártoni. I. t. 13. 55 A Szovjetunió területéről több párhuzamot mutat be Erdélyi István (Arch. Ért. 87 [I960] 169-171.) Ezeknek a díszeknek a gerinceit középvonal, az ívelt oldalélek, a párosan szereplő körös bemélyedések a jellemzői. — A hivatkozott gátéri lelettel (Kada E., Arch. Ért. 25 [1905] 369. 9. fig.) és a tarnamérai A., sír övdíszével való párhuzamosítás jogossága nem vitatható. 5,i Kada E., i. m. 368—369. •'' Kada E., Arch. Ért. 26/ (1906) 214—218. 58 A gerinceit, csúcsosodó övdíszek rangos példái a dunapentelei temető 11. sírjának arany övdíszei. — Itt jegyezzük meg, hogy Kovrig Ilona hasonló következtetésre jutott, s a fönlaki, adonyi és kunszentmártoni ötvösleletekben több olyan darabot látott, amelyek díszítése a VII. század második felének övgarnituráin figyelhető meg. Ezeknek a leletegyütteseknek a földbe kerülését a VII. század közepére helyezi. (Das awarenzeitliche. 231.). A gátéri ötvössírra Kovrig nem hivatkozott, de fejtegetései értelemszerűen erre a leletre is vonatkoztathatók. 5,J Csallány, FA 1—2. 134—141. — Szabolcs-Szatmár. 73—74. 46
