Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez
ságát és hivatkozik a hozzátartozó ,,földabrosz ,,-ra, melynek megfelelő szelvényszámán a nevezett telket meg lehet találni. Minthogy a térkép elveszett, a telkek elhelyezését csak sejteni lehet, melyhez segítséget nyújt azonban a telekkönyvbe ceruzával bejegyzett 1 — 1 ragadvanynév, ahol ez az írás elolvasható. A Kovácsok birtoka és beltelkei 6 család között oszlottak meg. A sorrendben első „Felső Kováts" család, melléírva: Bussa, 6 helyen fekvő beltelkeinek őszes nagysága 2 egész és 21/100 hold. Második a „Hegyaljai Kováts" — melléírva Csiro — család belső telkei csak 2 helyen fekszenek 92/100 hold kiterjedésben. A "Matyó Kováts" család az egyetlen a felsoroltak között, melynek ma is használatos ragadványnevet olvassuk a telekkönyvben. 1 egész és 84/100 hold nagyságú belső telkeik 4 helyen fekszenek. Az ,,Alsó Kováts" utána írva: Asszony — család 3 egész 91/100 hold beltelke 18 helyen (telekkönyvi számon) vannak bejegyezve. Ötödiknek egy ,,Fél házhely" megnevezésű telket látunk felsorolva, melynek 1 egész 20/100 hold beltelke 3 számon szerepel. Hatodik a „Szőke Kováts" család egész házhelye, melynek belső telke 2 egész és 39/100 hold, 8 telekkönyvi számon. A Kelemenek egy házhelyének 2 és 80/100 hold beltelke 11 helyen, illetve 11 számon van bejegyezve. Végezetül van a két nemes famíliának közös birtoka is: a kovács mester belső fundusa és rétje, továbbá három helyen lúd-pást. A Kovácsok 5 belső fundusának elhelyezése a település határain belül nem könynyű, mert mint tudjuk a telekkönyvhöz szolgáló térkép elveszett. A Felső- és Hegyaljai Kovácsok fundusát még azonosítani lehet a templomtól északra fekvő 2 telekkel, melyek ez időben — az 1858. évi térkép szerint — több felé osztódtak. (Az 1748. évi rajzon a Kovács porta és a templom közé ékelődő Bekény Zsigmond telke a valóságban nyugatabbra esik.) Ugyancsak kézenfekvő a Matyó és Asszony had telkeinek elhelyezése is, a feljebb már leírt módon. Nehezebb a Szőke-Kovács és az ún. félházhely helyének meghatározása. A Szőke-féle egész telek új lehet, az amelyet a Kovácsok helyzetének jobbítására jelöltek ki, véleményünk szerint a falu déli részén. Az 1858-as térkép itt két új telket tüntet fel (67. és 75. sz.) ezek közül a 75. sz. lakótelek jöhet számításba. A fél házhely csak a Felső-Kovácsoktól északra eső telek lehet, amelyen most is emberemlékezet óta nemesek és úrbéresek vegyesen laktak: 1888-ban a 349. sz. telken 4 Baranyi-Bander (úrbéres), 2 Kovács-Pacsir, 4 KovácsBusa és 1 Kovács-Rubi (a Kovácsok nemesek) élt. A mintegy 10 holdat kitevő allodiális belterület a közép- és nagybirtokosok között a következőképpen oszlott meg. Legnagyobb beltelkei Bekény Lászlónak voltak, csaknem 3 hold kiterjedésben. Két és fél hold körül volt a Bekény János birtokrésze, egy egész és kétharmad hold az Almásy családé, egy és egy negyed hold pedig a Hellebronth örökösöké. Térkép hiányában az allodiális beltelkek helyét nem lehet meghatározni, legfeljebb az ötven évvel későbbi térkép és telekkönyv alapján lehet visszakövetkeztetni. Az urbáriális belsőtelkek nagyobb része a jobbágyok kezén volt, összesen körülbelül 16 hold terjedelemben. Ez a telekkönyv tünteti fel a rendelkezésünkre álló anyagban először a falu teljes lakosságának úrbéri hovatartozását és telekviszonyait. A 16 hold belterület 31 jobbágy között oszlott meg, az alábbi részletezés szerint. Legtöbb jobbágya az Almásy családnak volt, 7 Farkas és 3 Kelemen nevű. A telekkönyv a ragadványneveket nem közli, ezért e régi jobbágycsaládokat a ma élő lakosság egyes családjaival igen nehéz lenne kapcsolatba hozni, minthogy a néphagyomány ezekről a kapcsolatokról úgyszólván semmit sem őrzött meg. Az Almásy jobbágyok viszonylag kedvező anyagi viszonyok között éltek: közöttük egynek egész telke, ötnek féltelke és négynek negyedtelke volt. A 10 jobbágycsalád kezén 7 egész és 98/100 hold beltelek volt, 19 telekkönyvi számon, tehát az egész jobbágybelterületnek majdnem a 210
