Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

Gergely és Kelemen Lajos). Ha tekintetbe vesszük, hogy az összeírt népesség 83 felnőtt, akik 42 házban laknak, kétségbe kell vonnunk az összeírás létszámadatainak helyességét. Nehezen hihető, hogy ebben az időben egy lakóházra átlagban két felnőttnél is kevesebb jusson. A 42 házat azonban hitelesnek kell elfogadnunk, mert ezek megszámlálása nem ütközött nehézségbe. Hasonló kétkedéssel fogadjuk az állatállományra vonatkozó adatokat, de még így is feltűnő a lovak nagy száma. 25 gazdának van 2 — 3—4 lova és közülük hatnak szántóföldje egyáltalán nincs is. Ezek fuvarozással, vagy a néphagyománnyal megegyezően, bér-nyomtatással foglalkoztak. Feltűnően kevés és alig hihető a juhok (27) és sertések (4) száma.

84 Az 1829. és 1830. években lefolytatott földrendezés, vagy regulatio, mint ezt már korábban érintettük, a kisnemesek javaslatára kezdődött el. A rendezés iratainak bevezetője is erre utal, pontosabban az úrbéresek azon panaszára, hogy igavonó marhát nem tudnak már tartani, mert a Ns. Kováts és Kelemen Hadnak számos Marhái és Juhai . . . Közlegelőjük, úgy Ugar és Rétbeli Legelőjüket is tellyesen" felélték. Ezen a helyzeten segít a birtokosoknak az a megállapodása, hogy a Kováts és Kelemen had részbirtokának megfelelő arányban szántóikat a legelővel együtt ,,egy külön tagban s nevezetesen a Nemesek választása szerint a Határ alsóbb részén" kell kiadni. Az egész határt formáló 20 sessio így oszlik meg: 4

2

/

3 Almásy familia, 2 "Л Hellebronth örökösök, 3y

2 Bekény János, 3j/

2 Bekény László jussán gr. Keglevich Miklós, végül 6 sessioval a nemes Kováts és Kelemen familia. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés Mikófalva jobbágy telkeit 12!4 telekben állapította meg, egy telek mennyiség 1 hold beltelket, 28 hold szántót és 10 embervágó (falcastrum) rétet foglalt magába. (A hold mértéke: 1 200 négyszögöl.) 3 házas és egy hazátlan zsellér volt ekkor a faluban.

85 A belterület és a határ felmérését térképen is feltüntették, ez a térkép azonban nem maradt fenn, s így a szabályozás iratai kevésbé használhatóak. A felmérés egyes belső telkeket a szabályozásnál nagyobbnak tapasztalt. Ezeket nem kisebbítette, de a külső rétek kiosztásakor ezeket a többleteket beszámították. Ugyanez fordítva is megtörtént, de ritkábban. Végül is a belterület kiterjedését nagyobbnak állapítják meg, mint amilyen lehetett volna: ez a 12|4 házhely után nem 12*4 holdat, hanem 16 72/100 holdat tett ki. Igyekeztek a lehetőséghez mérten szabályozni az utcákat is: ,,a mennyiben az Utzáknak is több helyeken veszedelmes beszorítása találtatott, ollyatén kinyúlások . . . előre kijeleltettek s már méréskor Utzai kiterjedésbe vetettek fel". A falu körül azokat a „lúdpástokat", melyeket a nemesek már korábban elfoglaltak, nekik hagyták, sőt a volt „közös Kováts házhely" helyett is a megállapodás értelmében, a Kovácsok helyzetének javítására „egy ujj, annak való fundus" jelöltetett ki. Ezek helyébe a többi birtokos a falu felső végén 902 négyszögölet és „a falu alatt lévő régi kenderföldekbül" 9811 négyszögölet vett el, mint belső telek pótlékot. A földrendezés eredményeként Mikófalva belterülete a korábbinak csaknem kétszeresére nőtt. A belső telkekből a nemesek 14 19/100 holddal, a többi birtokos pedig 33 13/100 holddal részesedett. Ez utóbbi birtokrészből azonban csak 23 63/100 holdnyi területet használtak az úrbéresek, a fennmaradó csaknem 10 holdat allodiális birtokként a földesurak saját kezelésükben tartottak meg. Az armalista nemesek 6 jobbágytelkének megfelelő házhelyére itt kapjuk az első felosztást. A funduális könyv felsorolja az egyes családokat, megadja a telkek nagy84 Uo.: Conscr. Regn. 1828. öi. 1039. 85 Ld. Soós I.: i. m. 116. 1. 14 Az Egri Múzeum Évkönyve 209