Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

ARMALISTAK A XVIII. SZAZADBAN Az 1748—49. évi osztályozás iratainak segítségével Mikófalva teljes településszerkezetét rekonstruálhattuk. Ehhez hasonló, de kevesebb részletet megőrző iratanyag csak 80 év elteltével, az 1829 — 30. évekből áll rendelkezésünkre. A közben eltelt időszak változásait inkább a kisnemesek társadalmán mérhetjük le, akikről két ízben kapunk részletes tájékoztatást. 1789-ben II. József rendeletére kataszteri összeírás készült a nemesi szántóföldekről,

77 melynek során jegyzékbe vettek 53 nemesi családfőt. A nemesek 42 Kovács és 11 Kelemen családra oszlottak meg. Az összeírás felsorolja név szerint a családfők tulajdonában lévő szántóterület nagyságát, ez kb. 164 holdat tesz ki, és ugyanakkor megadja az „urbariális" szántók együttes kiterjedését is, azaz 383 holdat. Közli a búzatermés összesített eredményét, ez 29 pozsonyi mérő és 25,5 media (icce), míg az úrbéreseké külön, ezen belül 19 p. mérő és 63 media. Az úrbéresek tehát kétszer akkora területen kb. ugyanolyan eredményt értek el, mint a nemesek. Hasonló arány fedezhető fel a zabtermés eredményében is: az összes 65 p. mérő és 62,6 media termésből az úrbéresekre 67% jut, vagyis 44 p. mérő és 62,2 media. Az urbariális földek megoszlását az egyes jobbágyok között ebből az időből nem ismerjük, de pontos képünk van a nemesi telkek szétaprózódásának mértékéről. 5 Kovács családfőnek van szántója 8 -10 hold között 5 Kovács családfőnek van szántója 5-7 hold között 10 Kovács családfőnek van szántója 35 hold között 16 Kovács családfőnek van szántója l2 hold között 6 Kovács családfőnek van szántója 0 i hold között 1 Kelemen családfőnek van szántója 56 hold között 2 Kelemen családfőnek van szántója 34 hold között 5 Kelemen családfőnek van szántója 23 hold között 3 Kelemen családfőnek van szántója 12 hold között Az egyes nemesi családokra eső átlagos szántóterület valamivel több ugyan mint 3 hold, de a Kovács családon belül már megindult a nagyobb arányú vagyoni differenciálódás. A 43 családból 22-nek 2 holdon aluli birtoka van, fele annyi, mint az első kategóriába tartozó 5 családnak. A Kelemenek között nem fejlődtek ki ilyen éles különbségek, ami részben az elvándorlással, részben az ekkor már feltételezhető és a hagyományban még élő, jól irányított munkaszervezéssel magyarázható. Míg ez az összeírás demográfiai adatokat nem tartalmaz, addig a következőből csak a lélekszámra és a családszervezet formáira lehet következtetni. Az 1809-ben készült nemesi összeírás

70 az előző 54-gyel szemben már 74 családfőt tüntet fel, az özvegyekkel együtt. A korábbi 11 Kelemen családfő helyett itt már csak 10-zel találkozunk, a 43 Kovács család pedig az eltelt 20 év alatt 21 családdal 64-re szaporodott. Az összeírás rovatai beszámolnak a családfővel egy háztartásban élő férfiakról és gyerekekről is, aminek adatait összeadva kitűnik, hogy a 64 Kovács család férfitagjainak száma 211, a 10 Kelemen családé pedig 43, tehát 1 Kovács családra átlag 3,2 férfi és gyerek jut, 1 Kelemen családra pedig 4,3. E számok alapján úgy tetszik, hogy a Kelemenek átlagban nagyobb létszámú családokban éltek, mint a Kovácsok. 1789 óta nem is a népesség szaporodhatott fel ennyire, hanem a háztartások száma azzal, hogy a családok szétváltak, megszüntették a korábbi vagyonközösségeket. Az 1797. évi nemesi összeírás még 9 Kelemen és 45 Kovács családfő jelenlétét vallja, a "Uo. : Vegyestárgyú összeírások. 943. sz. 78 Uo.: öi. 922. Rectificatio Regestri Nobilium Anni 1809. 205