Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

valószínűleg András anyja volt, a másik fél pedig András, Mátyás és Mihály között három egyenlő részre oszlott. Sajnos, a három férfi rokonsági foka nem állapítható meg, különben ez a divízió több tanulsággal szolgálhatna a palóc családszervezet és öröklési szokások történeti alakulásának megismeréséhez. Volt egy „Ház két komrával, egy csűrei", melyet úgy osztanak meg, hogy a ,,ház"-nak a felét az ,,Öreg Asszony kapja, a többit három részre választván szét, András egy komrát kapott". Mátyás és Mihály közül tehát valamelyik, vagy mind a kettő az özveggyel közösen kapta a házat, másikuk pedig a második kamrát. A csűr a három férfié lett, mely épp úgy, mint az Andrásnak jutott komra fából van, mert „ezek fája valamennyire romlottak". Ennek az osztásnak az a feltétele, hogy ha András házat akarna magának építeni, „Mátyás és Mihálly lészen segicségül", amit azzal indokolhatunk, hogy András a komrát jussolva hátrányosabb helyzetbe került a többieknél. Nemcsak ezért, mert a komra fája, vagyis állaga nem volt már kielégítő, hanem azért is, mert a komrát házzá kellett átalakítania, hogy lakhassanak benne, tehát elsősorban is kemencét kellett bele építenie. A megosztási egyezség sehol nem említi meg a beltelket, erről nem intézkedik, ezért nem tudható, hogy a lakóház és a csűr egy telken volt-e, vagy külön-külön. A gyümölcsös és káposztás kertet két önálló tételként sorolják fel és a szokott osztási elv alapján András számára a kertek felének harmada jut. A lakóudvar és gazdasági udvar, vagy szérű, rakodó teljes kimaradása a felosztásból arra enged következtetni, hogy ez ebben az időben valamilyen jogi, gazdasági okból nem volt felosztható. Az utóbbi feltevés mellett érvelnek azok az adatok, melyek a XVII. sz. derekán körülírják a jobbágytelket, legalább is annyira, hogy két szomszédját megnevezik. A vagyon inventáriurnában a kerteket azonban megelőzi a szántóföldek, a rétek és a készpénz felsorolása. A család földjei három nyomásban voltak: az egyik nyomásban a Kajlai-n egy darab, a „Falun alól való nyomásba öt darab", a harmadik nyomásban három föld és a „malom előtt való föld", összesen 19 „kila alá való földek". Ebből Andrásnak „3 kilányi alá való földek" jutnak és a fennmaradó 1 kilányi földet „egy Mező"-nek mondva, ennek harmad része. Ezeken kívül két helyen „zálogos földek" vannak — a Bekény és Ónody családtól —, melyeket ugyanígy osztanak fel. A „Rétek 49 kasza nyélre valók", de vannak 35 kaszanyélre való zálogos rétek is, melyeket hasonlóképpen örökölnek. Az állatállomány és az ingóságok elosztása már nehezebb, mert ezek mennyisége és természete nem engedi meg a mértani hányadolást. A hat „Jármos Ökör"-t, az egy szekeret és ekét úgy osztják el, hogy egy ökör, egy „vasas kerék" és egy „új fakó kerék" jut Andrásnak. Az ekét részletezőbben tárgyalja az egyezséglevél: „Az Eke talyigástul marad az Öregh Asszony számára, az nagyobbik szántó vass jutott Andrásnak, az kettő pedigh ugyan alábvaló jutott Mátyásnak és Mihálynak csoroszlával együtt". Osztás alá kerül 5 tehén, 2 „negyedfűre menendő ökör", 1 üsző, 2 „harmadfűre menendő üsző", 1 ökör tinó, 5 „tavalyi borjú" (ezekből „kettei ökör, 3 pediglen üsző"), 1 ló. Ezekből 2 „sugár ökör jutott Andrásnak, az csákó tehén is Andrásnak jutott", valamint „az negyedfűre menendő szilaj ökör tinó és az „öregebbik borjú". Különös részletességgel tárgyalja a divizionális irat a 23 db sertés és süldő, a 20 kecske és a 91 juh (a két utóbbi állat „anyostul" véve) szétosztását. A 23 sertésen kívül még 5 a „hizlalóba van", de egyet már András megölt és ezt is beszámítva, kap 3 „öreg sertést", valamint még egy öreg sertést és egy süldőt. A kecskék felének egyharmadát, 3 drb-ot kapja András, 15 juhot és az osztásnál fennmaradt egy kecskét megkapja ajándékba. 45 kila búzájukat és 35 kila zabjukat a szokott módon osztják szét, de a búza „Verembe vagyon" és nem mérhető szét, csak „midőn fel fog vétetődni". Az őszi 199