Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

ban sem a régi, sem a recens névanyagban nem fordul elő. Nevezik azonban ma is a Kelemenek nemesi hadát Kelé-пек, régen Kelé uraknak, Kelék-nek. A telek tehát egy időben a Kelemenek, a Kelek lakótelke volt, akiknek családfeje, talán az utolsó családfő, minthogy puszta telekről van szó, Péter nevű volt. Az 1583. évi dézsmajegyzék 5 Kelemen család jelenlétéről ad számot, de ezek között éppúgy, mint a korábbi (1556. és 1549. évi) névsorokban a Péter keresztnév nem fordul elő. — A másik sokat szereplő telek a Kis Demeter házhelye. Névanyagunkban a Kys család két alkalommal (1549 és 1583) szerepel, de a név már a XVIII. századi névjegyzékekből hiányzik. Névsoraink Kis Demeter nevet nem tartalmaznak. Ez az egyetlen telek, amelyet két néven is említenek, az előbbi mellett „Siposok fundussanak" is. A Sipos család nevével csak egyszer, 1549-ben találkozunk, de az összeírások hitelességére vet árnyékot az a tény, hogy 1752-ben két, 70 éven felüli Sipos nevű férfi azt vallja, hogy Mikófalván születtek, majd átköltöztek Szentmártonba és hogy a Kis Demeternek tulajdonított telek ,,az Tanú elejéké volt és Siposok lakták mindenkor". A faluban két neve volt a teleknek, de az okmányokban csak egy, s ezért kellett a Síposokat kihallgatni. Az ő vallomásukból meg is állapították, hogy ugyanazon telekről van szó, de az egyezség szövegébe mégis az okmányokban szereplő Kis D. házhely megnevezés kerül be, nem a másik. Mindezekből az következik, hogy a teleknek Kis D. megnevezése még a XVI. századból való és ez a név hivatalosan használatban marad akkor is, amikor a család már nem lakik Mikófalván, sőt akkor is, amikor a házhely használatában őket követő Siposok sincsenek már itt és amikor a telken lakók a régi nevet már nem is ismerik. A harmadik telek Demeter Jánosról kapta nevét. A Demeter család mindhárom névjegyzék tanúsága szerint az egész XVI. század folyamán Mikófalván lakik, de később már nem találkozunk velük. A név használatának elemzése megerősíti előbbi feltevésünket, miszerint a telek nevek a XVI. században születtek, sőt annak is elején, mert a telkeknek nevet adó személyek jegyzékeinkben ismeretlenek, a megnevezések pedig a XVI. századnál későbben már nem keletkezhettek. Használatukra és a belterületen elfoglalt helyükre vonatkozóan az adatokból alig lehet valamire következtetni. A Kelek Péter fundusa a XVII. században két Bekény közös tulajdona és amikor a meg nem művelt puszta házhelyet hasznosítják, két különböző Kovács család kapja, tehát közös használatba is kerül. Az első család rá is költözik a házhelyre, a másik család ilyen igénybevételéről nincs adat. A Kelek P. házhelyén lakó Kovácsok veszik zálogba az Ónody családtól a Kiss Demeter házhelyét is és igen valószínű, hogy számbeli gyarapodása folyamán a nemzetség ezt is benépesítette. A telkek topográfiai elhelyezkedéséről csak annyit sejthetünk, hogy a Kis D. telek a keleti házsoron, a nemes Kelemenek telkétől keletre; a Demeter J. telke a nyugati házsor északi részén; a Kelek Péter fundusa a templomtól északra, annak közelében lehetett. A telkek fekvésének ez a meghatározása csak Mikófalva legkorábban — 1748-ból — ismert első vázrajza alapján lehetséges, de nem megbízhatóan mert feltételezhetjük, hogy éppen az a telekrendezés, melynek a vázrajz köszönhető, némileg megváltoztatta a telekviszonyokat, a belső telkek helyzetét és elrendezését. KOVÁCS ANDRÁS VÁLAKOZÁSA A mikófalvi armalista nemesek lakásviszonyaiba és gazdálkodásmódjába enged betekintést egy 1727. évi sequestrációs ügy, melynek során Kovács András a közös vagyon szétosztását kéri a vármegyétől. Az iratból úgy látszik, hogy András apjának halála után annak testvére, Mátyás lett a családfő, akivel ő, valamint egy Mihály nevű közeli rokon közösen gazdálkodott. A vagyon elosztásának az volt a mércéje, hogy minden elosztandó vagyontárgynak a fele jutott az ,,Öregh Asszony"-nak, aki 198