Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Voit Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései

pótolnák, karjai helyén szögletes pléhcsövek: kezében hosszúnyelű serpenyő, kontyát seprűvel tűzi át, s vállain konyhaedények sorakoznak. Petitot metszeténe „La Vivandière a la Grecque" című nőszemély oldalán még egy döglött farkas is lóg a nagyobb megvetés és humor kedvéért. A noszvaji festő csiklandós tréfával a markotányosnőt ismét Vénusszá teszi, mellé tegezés ámort fest s a burkolt pornográfia határát is érinti, hiszen amorettje Vénusz ágyékába helyezett parabola alakú tűzhely bodros lángja felé kapkod: melengeti kezecskéit. Zách József a barokk elleni nyílt hadüzenetét a „Domus Krackeriana", a mai Bródy Sándor utca 8. sz. ház homlokzatára festette föl. A házat Kracker első nagyszabású egri munkájának — a székesegyház szentélyének kifestéséért kapott összegből — 1700 forintért — vásárolta Dienes István nemesrendű belső hajdú, volt piacbírótól 1768. július 19-én. A ház csak félig volt készen, sőt az alsó és felső szobák boltozása is hiányzott még.

26 A kényelmes emeletes házat, amely elegáns új palotasorban állott, Kracker építette ki. A hátsó — szintén emeletes házat — feltehetően Zách József emeltette 1776. után, talán az aszódi és líceumi freskók tiszteletdíjából, akkor, amidőn a mester és festősegéd viszonylatát egy nagyobb társulás váltotta föl. Ennek megpecsételése az 50 éves Zách József és Kracker 25 éves leányának 1777-ben kötött házassága volt. Ekkor épülhetett az új házaspár számára a Kracker ház hátsó telekrészén az Orgonástér 4. számú emeletes ház, amelynek északra néző ablakaiból pompás kilátás nyílik a felnémeti völgyre s a Bükkhegység sötétzöld vonulatára. Az ,,L" alakú ház udvarra néző függőfolyosóját tartó, egyénien alakított konzolkövek, azok élein végigfutó Louis XVI. stílusú tárcsadísz is figyelmeztet, hogy tulajdonosa és építtetője már a barokkal szembeforduló új formavilág híve. Zách József utolsó műveinek egyike a ház Bródy Sándor utcai főhomlokzatának kifestésé lehetett. Az 1962-ben történt tatarozás felszínre hozta a régi festés nyomait, ezek alapján készült a mai homlokzat rekonstrukciója.

27 Zách József a mohazöld falsíkra karminvörös és sárga árnyalású vonalakkal látszatarchitektúrát festett: faltükröket, konzolok által tartott ablakoromzatokat, s e merev vonalrendszerrel, az újszerű színezéssel a homlokzatnak finom plasztikai hatást adott. Az emeletes, dísztelen barokk palotácskák egyhangú sorából így kiemelt homlokzat, a „domus Krackeriana" lakóinak, az egri festőknek megváltozott művészi felfogását is hirdette s a középeurópai barokk világkép összeomlásának, a távoli kisvárosban is, egyik apró, de érzékeny jeladása volt. Voit Pál >c

' Szmrecsányi tévesen tulajdonította a Kacsapart u. 14. sz. épületet Kracker házának. L.: Szmrecsányi: Hol volt Krackernek az egri nagy művésznek háza és műterme? Egri Népújság, 1924. — Soós Imre pontos levéltári kutatása tisztázta a ház tulajdonosait. Javaslatunkra a Kracker emléktáblát a Kacsapart u. 14. sz. házról levették, de a jelen adatok által bővített müemléktáblat a Bródy Sándor utcai Kracker-házon nem helyezték el. Művészet. V. 1964. 12. sz. 3—4. old. — A házban az 1900-as években is ott lakó Czakó Klotild szíves szóbeli közlése szerint a hátsó ház (Orgonás tér 3.) padlásán gyermekkorában gipsz-szobrokat és öntőformákat látott, a tornácon pedig a líceum gipsz modellje állott. Ezek a tárgyak is hitelesítik a később ott lakó Marco Casagrande, ill. Joó János tevékenységét. Utóbbiról tudjuk, hogy az egri főszékesegyházat rajzolta le és annak modelljét is elkészítette. (Ld. Voit Pál: Az egri főszékesegyház. Eger, 1934. p. 33., 45— 46. — Voit Pál, Joó János egri rajztanár Magyar Athaeneuma. Tanulmány a művészeti és ipari oktatás múltjából. Klny. a Magyar Iparművészet XXXIX. évf. 9—10. sz.) Ebben a házban lakott 1789—92 között Zirkler János festő, Kracker másik tanítványa is. (Egri Áll. Lt. Eger város iratai 1842. é. 2095. sz. Soós Imre adatai.) Arra vonatkozóan azonban, hogy ugyanebben a házban született volna Bródy Sándor is, nincs hiteltérdemlő adat. -"' A homlokzatot Illés János festőművész, az OMF restaurátora tárta fel. A megfigyeléseivel részben ellenkező kivitelezés, helyi erők munkája volt. (Ld. Festészeti dokumentációk, Eger, Bródy Sándor u. 8. sz. Orsz. Műemléki Felügyelőség Dokumentációs Gyűjteménye.) 171