Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Voit Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései
templomban, de elsősorban Kutna Нога cisztercita templomának boltozatán fantáziadús, egyéni módon kigondolt álbordarend szert tervezett, 17 s a pszeudogótikus templom e bizarr interieurje serkentő' hatását földije, Zách János — talán ifjúkori élmények, rajzok, vagy egy újabb személyes élmény alapján — Egerben a hanyatló barokk robbantóanyagaként használta föl. Csupán ez az új szemlélet magyarázza a líceum könyvtártermének mennyezetén a pszeudogótikus csarnok architektúra ábrázolását, hiszen az a tridenti zsinat kora (1545 — 63) és valóságos színhelye (Trient, Maria Maggiore templom, ill. a kihirdetés a dómban, reneszánsz, ill. románstílű) ennek történetileg ellentmond. Eszterházy levelezésének újabban történt gondos átvizsgálása a líceum festészeti díszeire s ezzel együtt Zách József szerepére is további adatokat szolgáltatott. 18 Az első levél Zách halálát követő második napon kelt s a selmeczi születésű Hell Miksához, 19 a bécsi egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatójához íródott. Ebből kitűnik, hogy Eszterházy Hell tanácsait nemcsak a líceumi csillagvizsgáló berendezésénél vette igénybe, hanem a csillagászat és a mechanika tudós professzora ezidőben Eger művészetének irányításában is szerepet játszott. „Főtisztelendősegéd már számtalan esetben tanúbizonyságát adta az én líceumom berendezése ügyében tanúsított ügybuzgalmának, meg a tehetséges művészek közvetítésében való jártasságának", — írja 1780. március 28-án Eszterházy a bécsi tudós jezsuitának s ,, . . . most is csak Öntől merem remélni, hogy ajánlani tud nekem olyan jónevű bécsi festőművészt, akit már is ismer, vagy ezután felkutat". — „Hálás volnék, ha ajánlana nekem olyan festőket, akiket biztonságosan alkalmazhatnék az említett munkálatok elvégzésére, Maulpertschen kívül". Hogy melyek voltak ezek a tervbevett munkálatok, arról már a levél elején értesülünk, amikor Eszterházy így panaszkodik Hellnek: „Ezen a télen meghalt mindkét festőm, Kracker és veje, akikre nagy reményekkel és várakozással bíztam rá az egri líceum kápolnájának, dísztermének és színházának kifestését. Hogy az ő váratlan elhalálozásuk miatt a líceumi építkezésem befejezése késedelmet ne szenvedjen, gondoskodnom kell egy másik tehetséges festőről. . ." Ismerjük Kracker halálának rejtélyes körülményeit, s a homályt még fokozza az az eddig ismeretlen adalék, hogy Kracker veje is váratlanul — mintegy 3 hónappal követve apósát — hirtelen halt meg. Mindkét egri festőnek nagyszerű megbízások, óriási horderejű s meg nem valósult feladatok és tervek voltak tarsolyában, amikor a másvilágra indultak. Eszterházy 1780. április 12-én kelt leveléből arról is értesülünk, hogy Krackernek még előző évben átnyújtotta a líceum mennyezetfreskójának vázlatos programját, május 11-én írt levelében pedig arról tesz említést, hogy a díszterem kifestésének „az elhunyt Czach festő" által készített „bizonyos kezdeti rajzait", tehát vázlatait, átadta a Hell Miksa, Garampi nuncius és a bécsi festészeti Akadémia igazgatójának ajánlósoraival Egerbe érkező Franz Sigristnek. Sigrist tehát ezen az úton került Egerbe, ahonnan Eszterházy — még Krackernek adott — programjával és Zách vázlatterveivel tért vissza Hell Miksához, akinek irányítását Bécsben — Eszterházy kívánságára — továbbra és állandóan igénybe kellett vennie. Az ilyen módon 17 Wirtha, Zdenka, Architektúra V Ceském Národnim Dedictivi. Praha, 1961., p. 811., 498—503. kép. 18 Egri AH. Lt. 1949. sz. Eszterházy levélfogalmazványai 1780. márc. 28; ápr. 12; máj. 11; szept. 9; okt. 18. Soós Imre kutatása a Hevesmegyei Topográfia számára, akinek az adatok átengedéséért ezúton mondunk köszönetet. 19 Herman Ottó írta meg életrajzát a Természettudományi Közlöny 1893-ban kiadott pótfüzetében. 169
