Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Voit Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései

elkészített vázlatok jóváhagyása után a püspök Sigristet Egerbe költöztette, de végleges letelepítése — amely pótolta volna a Kracker és Zách halála folytán keletkezett veszteséget — úgylátszik nem sikerült. A líceum dísztermének előképéül Gregorio Guglielmi mennyezetképe szolgált, amelyet a bécsi egyetem számára festett, ahol a programot kifejtő Metastasio az allegorikus ábrázolásmóddal szemben a ,,fatti", azaz a történeti és zsánerszeríí illusztráció szerepét hangsúlyozza.'0 Ebben az időben készült el a budai egyetem dísztermének kifestésé, amelynek 1780. június 25-én történt ünnepélyes megnyitásáról Jakob Schmutzler bécsi udvari festő készített tusrajzot. A fonatos díszítmények még rokokó ornamentikával keverednek, ilyen a líceum dísztermének, a mennyezetfreskó térfeléhez kapcsolódó része, s az ablak, illetve ajtófülkék ékítménye.

21 Az oldalfalakat azonban Sigrist, Zách József vázlatai szerint festette ki, itt a sajátságos perspektívával ábrázolt óriási füzéres vázák az aszódi kastély Zách által festett azonos motívumát idézik. Hasonlóan ábrázolt vázadísszel találkozunk a noszvaji Szepessy, ill. La Motte, majd Almásy kastély ebédlőjének falain. Míg az ebédlőterem szüreti bacchanáliát ábrázoló, pongyolán festett mennyezetét felhetően az egri Szikora György készítette,

22 az oldalfalak Louis XVI. stílusú architektónikus díszítményeinek feszes eleganciája francia mintakönyvek ismeretére utal. Az előcsarnok oldalfalainak festője azonos az ebédlőt hasonló stílusban díszítő művésszel. Az előcsarnok festett fülkéibe állított gúnyfigurák Ennemond Alexandre Petitot (1721—81) építész és rézmetsző, Soufflot tanítványának metszetciklusából vett, grisaille-ba áttett nagyításai.

2:í Petitot 1753-tól a pármai hercegek építésze, az északolaszországi klasszicizmus úttörője. A pármai udvar — Amália nagyhercegnő, Mária Terézia leánya révén ekkor élénk összeköttetésben áll Béccsel. A kesernyés franciás humort, amely, mint Garas Klára írja: ,,a kor üres szimbolikaját, elkoptatott frázisait, villámokat pufogtató hamis isteneit" csúfolja, Zách József ecsetje eleveníti meg Noszvajon, sőt egyéni módon alakítja is. így az előkép Itáliából került — feltehetően Bécsen át az egri festő kezébe s La Motte, a már osztrák gróffá lett császári ezredes szellemi irányítását erőltetett itt meg is említeni, hiszen ő csak 1783. után s majdnem mint vendég lakik, felesége ill. felesége első házasságából származó Almásy gyermekek kastélyában.

21 A falképek feltehetően közvetlenül az építkezés e szakaszának elkészülte után keletkezhettek, a költekező kastélyépítő báró Szepessv Sámuel idejében — közelebbről 1779 — 80. telén — s a mennyezeten Kracker „Apolló diadala" freskóját is valószínűleg Zách József fejezte be. A felhasznált előkép, Petitot „Mascarade a la grecque" ciklusából való, ahol Vénusz, Zeus, Apolló, Mars, Merkur, Diana, mint stilizált, mértani alakzatokra egyszerűsített olimposziak mesterséges pléhfigurái állanak előttünk.

25 A tógás Jupiter még megőrzi méltóságát, Merkur mint frakkos lakáj merev pózban áll, de Apolló testét már építészeti elemek és díszítmények alkotják: a vállából eredő füzérdíszeket vesszőnyalábból képzett karjaival félrevonja s bojtdíszes ágyékkötőjét mutatja, amely maga is alig félreérthető jelbeszéd. A bajszos Mars isten sisakja ion oszlopfő, combjai volutákká domborodnak, Diana gyomrán füzérperecek övezik köldökrózsáját. Vénusz alsó teste pedig pőre hasáb, puha vállait téglányok -»Garas, f. i. m., 98. I. 21 Voit Pál: A budai várpalota interieurjei. Bud. Rég. 1955., p. 231. 22 Voit Pál: Eger müvészetföldrajza és a középeurópai barokk. Kézirat, i. h. 23 Thieme—

Becker, Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. 26. к., 493. p. 24 Miskolc Áll. Lt. Soós Imre adata. 25 Garas, f. i. m. 170