Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Voit Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései
ben Eszterházyra és Krackerra egyaránt hathatott, aki a természettudományos haladás, a francia racionalista gondolkodás és a winckelmanni önálló és értelmes utánzás gyakorlati képviselőjévé lehetett. Erre a kérdésre két szignatúra, illetve két műnek összehasonlítása ad választ. Az egyik az aszódi Podmaniczky kastély dísztermének freskóján (1776), a másik az egri líceum tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetképén (1778) olvasható jelzés, mindkettőn egyformán olvasható a szerzők neve: ,,J. L. Kracker et J. Zách pinxit". Zách József Kracker architektúra festője volt, akiről tudjuk, hogy csak 29 éves korában, 1756. november 13-án, mint,,Mahler aus Brünn" iratkozik a bécsi művészeti Akadémiára. 6 Életének első szakaszáról és működéséről keveset tudunk. Talán brünni származása miatt feltételezi az irodalom, hogy Krackerrel még ott ismerkedhetett össze; esetleg Joseph Thaddeus Rotternél, Kracker mesterénél dolgoztak együtt, s az sem lehetetlen, hogy az ő ösztönzésére ment Bécsbe az Akadémiára. 7 A homályban maradt ifjúkor, a későn induló művészpálya kérdésére részben választ nyújt az egri szerviták História Domusának egy eddig figyelemre alig méltatott bejegyzése 1771. február 7-ről: „Hospites nostri fuerunt. . . D. Kracker cum suo sodali vulgo D. Medico Zach". 8 Tehát Kracker vendégeskedett a szervitáknál segédjével ,,Zach orvos úrral". így megtudjuk, hogy Zách ekkor már Kracker mellett, s Egerben tartózkodik, másrészt a „vulgo Medico", tehát „orvosnak mondott" festő, rejtélyes személyiségére is utalást kapunk. Talán nem méltatnók figyelemre ezt a titulust, ha nem került volna kezünkbe „Doctor Joseph Zach" levele, amelyet 1770. május 6-án írt Komáromból az egri jezsuiták rektorának templomuk oltára ügyében." Ismert tény, hogy a komáromi jezsuita templom Maulbertsch freskóit — amelyek az 1763. évi földrengéskor megrongálódtak — 1768 — 71 között, az eredeti vázlatok alapján, Kracker János Lukács állította helyre. 10 Mivel azonban Kracker 1769—70 között az egri jezsuita templom mennyezetén festette Borgia Szent Ferenc ciklusát, 11 feltehető, hogy a restaurálási munka javát segédjére bízta, aki minden bizonnyal már az egri jezsuiták templomában is e ciklus architektúráját festette. Zách tehát Kracker, ill. a jezsuiták révén kerülhetett — a mondott időben — Komáromba, ahol egyúttal Franz Prosch komáromi, ill. dunaalmási kőfaragó munkájának ellenőrzésével bízták meg az egri jezsuiták. „Doctor Joseph Zach" levele kitér a híres egri oltár faragványaira, annak szállítására a megáradt Dunán. Megnyugtatásul közli levelében, hogy az egyik eltört márványt pótlólag ki lehet faragni, úgy, hogy az a szobrász (Krauss Antal) munkáját nem fogja hátráltatni. Mindebből úgy tűnik, hogy Zách József 1767—68-ban, Kracker végleges letelepedését követően, vagy már vele együtt megjelent Egerben. A „doctor medicus" úr, úgylátszik nem csak a bécsi festőakadémián tanult, hanem talán már előbb az orvosi egyetemet is látogatta, természettudományos ismereteket szerzett, vagy legalább is ilyen hírben állott. Lehetséges, hogy rokona volt Andreas Zach bécsi Regierungsbaumeisternek (1787—97) 12 , ami viszont az építészet s az architektúra-festészet iránti vonzalmát magyarázná. n Thieme— Becker: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. XXXVI. к. ''Garas Klára: Kracker János Lukács. Bp. 1941. p. 65. 8 Szmrecsányi Miklósé Eger művészetéről. Bp. 1937., 240. 1. 9 Országos Levéltár. Kam. Lt. Acta Jesuitica Irregistrata. f. 1— (41—42). 10 Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. sz.-ban. Bp. 1955., 178/79. 1. 11 Egri Állami Levéltár. A Jezsuiták História Domusa. 12 Wagner—Rieger, Renate: Das Wiener Bürgerhaus des Barock und Klasszizismusi. Wien, 1957., 326. 1. 167
