Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: A noszvaji templom festett famennyezete

Másik kedvelt állatmotívum

30 a legtöbbször párban ábrázolt szarvas. (II. tábla, 7. kép.) A leggyakrabban énekelt zsoltár kezdősora: „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt Uramra és hozzád fohászkodik . . ." már magyarázza is a kép jelentó'ségét. A szarvasok az igazság vizére, a Krisztus evangéliumára szomjazó, az ahhoz igyekvő' lelkeket jelképezik. A szarvas mint űzött vad a gó'gös és az ördög által elrabolt ember jelképe.

:!1 A szarvast vagy ó'zet marcangoló és csőrével megragadó sas az embert elragadni akaró Gonoszt ábrázolja.

32 A kereszténység egyik legősibb szimbólumai közé tartozik a hal jelképe. Korábbi előzményeinek kutatása nagyon messzire vezetne: Babiloniában, Indiában, Asszíriában, Mezopotámiában éppúgy megtaláljuk, mint a szamotrakéi misztériumkultuszban.

33 A hal görög nevére készült anagramma: 1X0 YX = 4noohÇ XpiaxoÇ веоЬ ' YiôÇ E(ÛT*IÇ = Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó, illetve a hal ábrázolása már számos ókeresztény emléken megtalálható. Igen gyakran két halat ábrázolnak,

31 mennyezetünkön is két nagyobb és két kisebb halat festettek. (III. tábla, 11. kép.) A jelkép értelme nyilvánvaló; a halak közötti nagyságbeli különbség talán az evangélistáknál említett csodálatos halszaporításra is utalhat. Egyik táblán három, fészekben álló gólyafiókát a felnőtt madarak kígyókkal táplálnak. (VII. tábla, 28. kép.) Hugo de S. Victore szerint a gólyák szeretik a társas életet. A kígyók a bűnös gondolatokat jelentik, amelyeket a gólyák csőrükkel megölnek. A tábla talán az egymást szerető, a bűnt maguk közül kiirtó gyülekezetet szimbolizálja. Az Asztalos Imre által festett két fehér lúd az éberséget jelenti. (V. tábla, 18. kép.) A capitoliumi ludak példája nyomán a középkor egyházi szerzői azt tartják a lúdról, hogy a legéberebb állat és a közeledő embert már messziről észreveszi.

35 Érdekes ábrázolást találunk az egyik táblán, ahol két ekevasat, két csoroszlyát és két ösztökét festettek meg. Nem gondolhatunk csak arra, hogy a jellemző mezőgazdasági szerszámok, munkaeszközök a templom díszítésébe csak spontán kerültek be. A Királyok I. könyve elbeszéli Izrael népének küzdelmét a filiszteusokkal, akik megtiltották, hogy az izraeliták között kovácsok legyenek, nehogy kardot vagy lándzsát készíthessenek. Ezért Izrael népe a filiszteusokhoz járt le, hogy szerszámait megélesítse, mert „megtompult a szántóvasak és a kapák éle, a háromágú villáké és a fejszéké; 30 A középkori állatszimbólikára lásd az ún. Physiologus különféle szövegeit. Magyarul Horváth Sándor egy latin és egy görög kéziratot adott közre az Ethnographia 1921. évfolyamában. A középkori egyházi szerzők gyakran hivatkoznak a Physiologusra, illetve magyarázataikat erre építik fel. Az egyik legteljesebb ilyen jellegű munka Hugo de S. Victore ( + 1141) De bestiis et aliis rebus című műve. (Megjelent: Migne: Patrologiae cursus completus, Series secunda Tomus CLXXVII. Paris, 1854.) — Theobaldus mainzi püspök (+1134) latin nyelvű verses Physiologusát közli M. Auber: Histoire et théorie du simbolisme religieux. III. Paris, 1884., 480—509. lap. 81 Lexikon für Theologie und Kirche V. Freiburg, I960., 382—383. lap. V. Blankenburg

: Heilige und dämonische Tiere. Leipzig, 1943., 156. és 246. lap. 32 A hasonló megfogalmazású állatküzdelmi jelenetek'párhuzamait nagyon messze lehetne visszakövetni. Itt talán elösorban a szkita ábrázolásokra utalhatunk, amelyeknek inkább az eredetmondával van szorosabb kapcsolatuk. 33 Lexikon für Theologie und Kirche IV. Freiburg, I960., 153—154. lap. 34 F. X. Krauss i. m. I., 516—525. lap. 35 Hugo de S. Victore i. т., 46—47. lap. Hrabanus Maurus (776—856) szerint: ,,Haec avis providos homines et erga sui custodiam bene vigilantes significari potest". Uo. 152