Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: A noszvaji templom festett famennyezete

még az ösztökét is hegyesíteni kellett. És amikor eljött a harc napja, nem találtatott kard és dárda az egész nép kezében . . ," 36 Csak felvetjük azt a gondolatot, hogy az ábrázolásban nem rejlik-e a bibliai állapottal rokonítható vonás: talán az idegen uralom alatt lévő fegyvertelen nép elnyomott szabadságvágyának jelképes kifeje­zése ez. A klasszikus mitológiából került a középkori egyházi szerzők műveibe a szirének alakja. KLorábban a sziréneket női fejjel és madártesttel ábrázolták, de a VII. század­tól kezdve női felső testű, halfarkú lényeknek tartották őket. 37 Hárman voltak; a hajósokat csábos énekükkel, fuvola- és hárfajátékukkal magukhoz csalták és megöl­ték. A noszvaji mennyezet festője a három szirén helyett egy szirén-családot festett meg: középen egy kétágú halfarokban végződő testű nőt, jobb oldalt egy halfarkú, férfifejes alakot; mindkettejük fején korona van. Bal oldalt göndör hajú, halfarkú gyermeket ábrázol. Az üresen maradó részeket levél- és virágmotívumokkal töltötte ki. (I. tábla, 3. kép.) A szirének a középkori szimbolikában az érzéki gyönyöröket, a világ csábításait jelentik. A festő egyéni ötlete, hogy a három szirént családként ábrázolta. Áttekintve a mennyezet tábláinak jelképes ábrázolásait, megállapíthatjuk, hogy ennek jelképrendszere mélyen a középkori egyházi szimbolikában gyökerezik: ennek alapja pedig a messzire nyúló párhuzamok mellett elsősorban a Biblia és a Physiologus különféle szövegváltozatai. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a noszvaji mennyezetet olyan ismeretlen festő-asztalos készítette a XVII. század második felében, aki igen jól ismerte a közép­korijelképrendszert és ezeket a jelképeket néha egyéni átfogalmazásban festette meg. Kiváló technikai adottságokkal rendelkezett; a reneszánsz és keleti motívumokból álló mintakincset egységes díszítésbe tudta összehangolni. Feltehetően Észak-Magyar­országról származhatott és minden bizonnyal ezen a területen több munkáját is fel lehetne még fedezni. 38 Az 1700-ban először javított mennyezetet 1734-ben a miskolci származású Asztalos Imre restaurálta, aki néhány táblát újból megfestett, de sokkal gyengébb kivitelben, mint az eredetiek. 1735-ben a megyaszói templom díszítésénél a noszvaji mennyezet régi mintakincsét akarta utánozni, de ez csak halványabb után­érzésként sikerült. Bár nem tudjuk a készítés idejét pontosan megállapítani, mégis elmondhatjuk, hogy távolabbi környékünk egyik legkorábbi templomi famennyezetét sikerült meg­menteni és régi szépségében bemutatni. Kovács Béla 36 Királyok I. könyve 13, 21—22. 37 Pecz Vilmos: Ókori lexikon, II. Budapest, 1904. 795—798. — Vö: még a különféle Physiologus szövegeket. 38 A noszvaji mennyezetéhez hasonló díszítményeket találunk a szlovákiai Kraskovo templomában. Itt különösen szembetűnő az azonosság a táblák keretezésénél, a takarólécek csatlakozását fedő, fából kifűrészelt és festett négylevelű kis rózsánál. Ezt a karzat felirata szerint 1669-ben O. P. mester készítette. (A mennyezetet csak egy gyengébben sikerült fényképfelvételről ismerjük, amelyen a díszítmények alig látszanak. Megjelent: Architektúra na Slovensku, Bratis­lava 1958. 312. kép és 584. lap.) * * * A mennyezetről készült fényképeket Szederkényiné Kovács Éva készítette. Szép munkáját ezúton is köszönöm. 153

Next

/
Thumbnails
Contents