Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

в. ábra. Л mai gyógyfürdő magjában, Arnaut pasa ilidzsája fürőmedence helyiségének ÉÉK—DDK irányú metszete. Л szaggatott vonal a kupola eredeti török boltozatát, a pontozott pedig a medenceköriili járdát, illetve onnan a vízbe vezető lépcsőzetes lejáratot tünteti fel. Az azonban igen valószínűnek látszik, — bármiként is álljon a dolog, — ez a vonal jelezte a török időben is a falmagasságot, hiszen fölötte fennmaradt falcsonkon a boltozatindító török téglák néhány darabja is ezt bizonyítja. A falak alaposabb kutatása nélkül, pillanatnyilag még nem állapítható meg, hogy a medencehelyiségen kívül, a mai fürdőépület valamely falrészlete rejt-e magában, — ha csupán alapjában is, — török maradványokat, kutatásokkal kellene tisztázni, hogy milyen irányban és kiterjedésben csatlakozott a fürdőmedencét magában foglaló főhelyiséghez a szükséges többi helyiség, amelyeket a Korán előírásai szerint, mint a rituális tisztálkodás kellékeit, még az ilidzsákban sem hagyhatták el,

81 s amelyre Bél Mátyás is utalt a kupolákkal kapcsolatban, illetve Markhót Ferenc hivatkozott, nagykiterjedésű romokról beszélve. Megemlítem itt Bárány Géza főmérnök 1926-ban közölt megfigyeléseit,

82 amelyeket eddig merőben figyelmen kívül hagytak. A régi török fürdő — írta — ,,a jelenlegi „garasos fürdő", (a mai szabadtéri gyógy- és gyermekmedence — S. L), az 5. számú úgynevezett tükörfürdő helyén volt, ahol a víz alatt most is láthatók a régesrégi hidraulikus mészbe falazott alapfalak. Ezeknek az alapfalaknak egy részét akkor tártuk fel és bontottuk le, amidőn a régi garasos fürdőt 1915. tavaszán a mai alakjára nagyobbítottuk meg... A jelenlegi fenék alatt volt alapfalak azonban máig is érintetlenül megvannak". Bárány Géza főmérnök értékes megfigyelései mindenképpen figyelemreméltóknak látszanak. 81 Kari Klinghardt i. m., 76 1. 82 Bárány Géza, az Egri Városfejlesztő Rt. igazgatója: Az egri fürdőkhöz c. függelék fejezete, Breznay Imre: Eger múltjából. Г. kötetben. Eger. 1926., 252. 1. 135