Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

AZ ALLATOK FÜRDŐJE Evlia Cselebi a hévvizű fürdők kapcsán említést tett a két ilidzsa mellett, az állatok fürdőjéről is.

83 A melegvizű fürdők törökkori története kapcsán tehát ezen fürdő topográfiáját is tisztázni kellett. Az állatok fürdője az Arnaut pasa ilidzsája mellett elterült nagy melegvizű tó volt, melynek a helyén ma a strandfürdő régi nagy medencéje fekszik. A törökök, miként Budán, a mai Gellért fürdő forrásánál,

81 — úgy Egerben is, beteg állataikat (elsősorban ló, öszvér) gyógy-, illetve hőforrások vizében fürdették. Említést érdemel, hogy a nagy melegvizű tó állatfürdőként való használata megmaradt még a XVIII. és XIX. század során is. Az egri érsekség még 1854-ben is biztosítja a várossal szemben azt a jogát, hogy a tóban juhait füröszthesse.

85 A FÜRDŐ SORSA 1687. és 1790. KÖZÖTT A törökök kiűzése után, a várat és a várost felszabadító császári hadak Egert tulajdonba és kezelésbe vették. Az egri fürdők azonban továbbra is működésben maradtak. Két esztendővel a város visszavétele után, Eger katonai parancsnoka elrendelte a „meleg fürdő'

1

'' („Warme Badf) épületének kitakarítását, alapos kitatarozását, rendbehozatalát.

8

" Az egri thermák gyógyvize már e korban is országos jóhírnek örvendett, amit igazol, hogy 1699-ben, a Kassa melletti Pányból levél érkezett Egerbe: ,, . . . mindazonáltal ha Isten erősíti egisígemet, és az nagy hidegek engednek, újra csak elmegyek Én az egri fördőbe . . .

,,8

~ Ez a baráti levél félreérthetetlenül bizonyítja, hogy már a XVII. század végén számbavehető fürdővendégforgalma volt az egri hévvizű fürdőnek, sőt a víz jó hatása miatt, azt ismételten és sok száz kilométer távolságból is felkeresték. A melegvizű források fontosságát és főleg gazdasági jelentőségét, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1695-ben, amikor Fenessy György püspök szerződésben rögzítette a várossal kapcsolatos földesúri jogait, külön pontban, minden fenntartás nélkül, saját tulajdonául kötötte ki azokat. Az egri népnek csak a szabad ég alatti mosás joga jutott.

88 A mai gyógyfürdő melletti nagy melegvizű tavat a nyári meleg s:i Karácson Imre i. m. 118.1. 84 Mohamed Ben Omár Ben Bajazid a 16. század végén e fürdőről azt írta, hogy „használata különösen lovak és öszvérek betegségei esetében különösen hasznos." Idézi: Medriczky Andor i. m., 18. I. 85 EÁL. Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat iratai. 1854. december 10-én kelt egyesség az egri érsekség és a káptalan, valamint Eger városa között. 8,! Az Egerre vonatkozó különféle iratoknak és okleveleknek leltárában, amelyeket 1690ben Breinernek, illetve végül a császári inspektornak adtak át s melyeket azután a kamarai levéltárból kiselejteztek. A leltár a Kecskeméti református kollégiumban őrzött Jerney-féle gyűjteményében. XXIV. kötet. 35. szám. 1688. január 22—1699. február 25. 87 EÁL., EÉGL., ZZZ. 178. számú kötegben külön darab jelzet nélkül: Szörényi Gábor levele Pányból Thamássy Jánoshoz Egerbe, 1699. február 25-én. 88 Eger város panaszait II. Józsefeié tárja 1786-ban. A 16. pontban az egri fürdők használatának jogáról: ,,Volt az váras az fürdőházakon kívül, melyeket az uraság az maga hasznára megtartott, csupán csak az ég alatt és útfélen lévő melegvíznek mindenkori szabad használatában, melyben is az lakosok magok ruhájokat mosták és vásznokat fehérítették. Mindazonáltal ezen haszontúl is három esztendővel ezelőtt az püspökség által kirekesztetvén, pénz fizetésre kényszeríttettek." EÁL. EKL. II. rend. Div. A. fasc. 2., Nro. 37. 136