Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

Ez a keleti patakág csak mintegy 1 km lefutás után, — a mai Hadnagy utca vonalától délre, — egyesült a patak nyugati ágával.

65 A patak keleti ágának a fürdőkörnyéken áthúzódó szakaszát a városi magisztrátus csak 1871-ben rendelte el betöltetni.

66 A nyugati patakág zömében a mai patakmedernek felel meg. A két patakág, a térképek alapján, egy hosszan elnyúló szigetet ölelt körül, (az Arnaut-féle nagy ilidzsa itt állott), azonban a kisebb hévvízű fürdő forrástavának magasságában, egy ÉK—DNy irányú kicsiny csatorna futott ferdén át a szigeten, egy kis, zömében rombuszalakú szigetecskét határolva el. A patak lefutása ismeretében érthetővé válnak a XVII. századbeli olasz és német mesterek rajzainak eltérései, — hiszen a villásan elágazott Eger patak keleti medrének jobb és bal partján, egymáshoz igen közel állott egyidőben 1 — 1 ilidzsa. A helyzetet az bonyolította, hogy a keleti patakág nyugati partján álló nagyobb hévvízű fürdő, egyben a nyugati patakág keleti partján is állott! így Houfnagel alapjában helyesen ábrázolta a tekintélyes és valószínűen szélesebb keleti patakág nyugati oldalán az Arnaut építette „Balneum'

,-ot. Chiarillo és de Rossi viszont a kevesebb vizű nyugati patakágat figyelmen kívül is hagyta, így azután a fürdőépület mindekét szerzőnél az Eger patak keleti partján áll. Különösen a kisebb hévvizű fürdő meghatározása szempontjából igen jelentősnek bizonyult a névtelen olasz mester térképszerű ábrázolása,

67 ugyanis ezen a helyszínrajzon mindkét fürdő épülete fel van tüntetve! A kisebb a pontos helyén: az „llidzse kapu" közelében, a patak keleti ága partján, az említett kicsiny északi szigetecske keleti szögletében. A piciny szigettől délre azonban nem tüntette fel a rajzoló az Eger patak nyugati ágát, de — ettől eltekintve, — meglehetősen jó topográfiai elhelyezésben ábrázolta Arnaut pasa fürdőjét. Egyébként Chiarillo, bár rajzán csak egy, a nagyobb ilidzsát tüntette fel, az épületre vonatkozó megjegyzésében mégis többesszámot („Bagni caldV ) használt, — utalván az egymáshoz közelfekvő két fürdőre. Milyen volt a két török ilidzsa? —- merül fel a kérdés. Ha nem is sok és jelentős, de mindenképpen érdekes és jelentős adatokat eredményezett a kutatás. Több, XVIII. századbeli szemtanú leírása került elő, akik még török eredetiségükben látták az épületeket. Időrendi sorrendben, Bél Mátyás számolt be először a látottakról, — 1735 körül.

60 ,,Mindkét fürdő — írta, — a város makiári kapuja előtt keletre, egyike a városhoz közelebb (ez a kisebb ilidzsa — S. I.), másika kb. 200 lépéssel távolabb (ez Arnaut pasa fürdője -- S. I.) van . . ." Egyébként „mindkét 05 Lásd a 62. alatti forrásokat. 60 EÁL. Eger város levéltára. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1871. okt. 29-i ülés, — 3092/1871. sz. 117 Lásd a 47. alatti forrást. ,i8 Bél Mátyás i. m. y* 131 4. ábra. Az Eger patak ágainak vázlatos rajza a hévvízű források körzetében, — a XIX. század 70-es éveiig.