Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

eló'tte másoktól vette át a rajzához szükséges adatokat. Ez a közlemény pedig kétségtelenül azt jelenti, hogy a rajz az 1617. előtti néhány esztendős helyzetet tünteti fel. Ennek a ténynek a török hévvízü fürdő datálása szempontjából nagy jelentősége van. Ezt a fürdőt, amelynek jellegzetesen török nyolcszögletű medencéje a mai gyógyfürdő épületének magjában ma is megtalálható, ábrázolja a Houfnagel-féle veduta, amint azt helyesen állapította meg Molnár József két írásában is.

40 Gerő Győző, egy, a Valide Szultána női hamam ásatási eredményéről szóló beszámolójában

11 téved, amikor Houfnagel ,,Balneum"-át a vár alatti gőzfürdő épületének tulajdonította. Láthatóan figyelmen kívül hagyta, hogy a rajz világosan feltünteti a város dél felé nyílott, a Maklár község felé vezető „Ilidzsa kapu"-ját,

Aí magyar nevén: Almagyari-, vagy Maklári kapuját, amelynek közelében, délnyugati irányban, a város fallal övezett részén kívül állott a fürdő épülete. Ezt a helyzetet kiválóan tükrözi, az e területről, 1790-es években készített mérnöki helyszínrajz, amely egyaránt feltünteti a városkaput és a két fürdőt.

13 Kétségtelenül, Giovanni Giacomi de Rossimxk Rómában,

11 Chirarillonak Velencében,

15 Meriannak Frankfurtban,

10 és végül egy névtelen olasz mesternek

17 1687-ben kiadott vedutáin a „Balneum", illetve „Bagno caldo""

1 és a Houfnagel által, mintegy 60 esztendővel korábban ábrázolt fürdőépület — megegyezik. Az épületet a szerzők egybehangzóan, nagy kerek kupolával fedett, a környék felett uralkodó, sőt ezen túlmenően, mintegy a városra is egyik legjellemzőbb épületnek tüntették fel. A rajzokon való kifejezett hangsúlyozottságát egyébként a „Magyar Simplicissimus'''' leírása is alátámasztja.

48 A sok kalandon átesett német katonai trombitás, amikor a XVII. század derekán Eger városát leírta, jellemezte, a negyedik mondatában így beszélt: ,, . . . Jó meleg fürdő is van mellette . . ."

49 Ez a megjegyzés, kétségtelenül, a rézkarcon ábrázolt, a város falakon kívül álló nagy ilidzsájára vonatkozott. Katona István első közlése

50 nyomán, Gorove László által is említett

51 s az egri ,,vár külső kapuja mellett márvány kőre vésett török írás szerint: ,, . . . Vernaul hasa . . . idővel szép fürdőházakat építtetett. . ." Ez a Vernaut, illetve Arnaut által létesített ilidzsa, a fent vázolt melegvizű fürdővel azonos. Az említette, török emléktábla ugyanis megírta, hogy ,,Ali basa, ki Konstantinápolyba írt a Vezirnek, és könyörgött, hogy innét elmehessen. Ezt ő megnyerte és helyébe más jött, nevezetesen Vernaut . . .", azaz Arnaut pasa. 4U Molnár József: Arnaut egri pasa fürdője. Műemlékvédelem. I960. I. szám. 16—17. I. — Molnár József i. m. 41 Gerő Győző: Az egri török fürdő 1958. évi ásatása. Eger Vár Híradója. Évszám nélkül. (1962.) Az Egri Vár Baráti Körének kiadványa. 2. 1. 4- Karácson Imre i. m., 118. I. 4;! EÁL. Térképtár. K. Nr. 11. Készítette: Sartory József. 44 Közli: Barcsay Amant Zoltán i. m. I. kötet. XXIXV. 1. 50. ábra és II. kötet., 12. I. 53. szám. 4

"' Chiari/lo: História degli avvenimenti Venetia. 1689. Közli: Barcsay Amant Zoltán i. m. I. kötet. XXVIII. 1. 54. szám és II. kötet., 10—11. 1. 47. szám. 46 Theatrum Europeum . . . (1618—1738.) 13. kötet. Frankfurt a/M. Közli: Barcsay Amant Zoltán i. m. I. kötet. XXIII. 1. 49. szám és II. kötet., 12—13. 1., 55. szám. 47 Közli: Barcsay Amant Zoltán i. m. I. kötet. XVII. 1. 55. szám és II. kötet., 10. I. 43. szám. 48 A „Magyar Simplicissimus" szerzője, Hans Joachim Moser német zenetörténész megállapítása szerint, a XVII. század derekán hazánkban, Egerben is járt Dániel Speer német muzsikusíróval azonos. (Magyar Simplicissimus. Fordította: Varjú Elemér. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Turóczi—Trosztler József. Budapest. 1959. Lásd a bevezető tanulmányt.) 49 Magyar Simplicissimus i. m. XXIII. fejezet. 50 Katona István: História Critica. XXVII. kötet., 614. 1. 31 Gorove László: Eger városának történetei. Eger. 1876., 171 —172. 1. 126