Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

20. ábra. Reneszánsz oromcsempe. Egri vár. XVI. sz. eleje. (Zöldmázas) 1957-64-ben végzett ásatások során (20. kép). Az oromcsempe váron belüli pontos lelőhelyét nem ismerjük, de nem lehetetlen, hogy ez a darab is a palota közeléből került elő.'

26 A nyolc éve tartó ásatás során — bár a vár több, egymástól távol eső részein is végeztünk feltárásokat — csak a Tömlöcbástyában és a palota közelében került elő ilyen reneszánsz kályhacsempe. A most végzett rekonstrukciós kísérlet során megtalált, néhány már említett töredék még valószínűbbé teszi, hogy ez a darab is ott került elő. A most közölt, csókolódzó párt ábrázoló darabot csaknem a felszínen találtuk 1957 — 58 telén, a palota Ny-i falának közelében. Tudomásunk szerint, a korábbi ásatások során is végeztek kisebb feltárást a Tömlöcbástyában. E lehetőségek, adatok és a felsőrészhez tartozó, díszruhás hölgy hajviseletével, ruházatával mutatkozó rokonság alapján — ha feltételesen is — az oromcsempét e kályhához tartozó darabnak véljük. Miután az egész rekonstrukciót elsősorban a kiállítás érdekében kíséreltük meg, s a „kályhát" tulajdonképpen csak a nagyszámú, egy reneszánsz kályhához tartozó darabok keretének, „vitrinjének" szántuk, az oromcsempét is itt kívánjuk bemutatni. Ez a „kályha" remélhetőleg még módosul, bővül majd az ezzel kapcsolatos ismeretünk. Már most is ismerünk olyan kisebb töredékeket, amelyek nem illeszthetők egyenlőre bele ebbe a rekonstrukcióba. Lehet, hogy volt egy másik, hasonló művészi értékkel bíró kályha is. Az is lehetséges, hogy a most felállított kályha nem egyszínű, zöldmázas volt, hanem voltak abban többszínmázas darabok is. Néhány 20 A régebbi ásatásokat vezető Pataki Vidor lehetségesnek tartja, hogy az orom csempét a Tömlöcbástyában találták. — Voit Pál—Holl Imre: i. m. XIV. kép.) Az oromcsempét Voit Pál — feltételesen — Ungnád Kristóf és Losonczy Anna képmásának tartja. Úgy gondoljuk ez a csempe korábban készült, mint az említettek Egerben éltek (XVI. sz. II. fele), valószínűleg a XVI. század elején, a kályharekonstrukcióba berakottakkal egy időben. 8 Az Egr Múzeum ЕукопУ 113