Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

21. ábra. Többszín mázas reneszánsz kályhacsempetöredékek a Tömlöcbástyából. Egri vár. XVI. sz. eleje ilyen darab együtt került elő a közölt töredékekkel (21. kép),7 de a régebbi ásatásból is ismerünk hasonló darabokat.'8 Azt sem tudjuk még, hogy honnan kerültek Egerbe ezek a darabok. Helyi mesterek készítették, vagy máshol vásárolták. A párhuzamként bemutatott reneszánsz kályha csempéi igen nagy hasonlóságot mutatnak (22. kép) az egri darabokkal. Ezeknek témája vallásos, az egrieké világinak látszik, bár a töredékek alapján nem lehet még kimondani e tekintetben sem a végső szót. A „csókolódzó pár" esetleg Ádám és Éva is lehet, balról a tudás fájával, felettük az Úrral, akinek csak egyik keze és bő ruhája látszik. Ezek még nyitott kérdések, de azt megállapíthatjuk, hogy jó képességű mester műhelyéből került ki ez a kályha. Készítésének idejét a XV —XVI. század fordulója táján, de úgy gondoljuk, mindenképpen a XVI. század elején kereshetjük.

29 Bár az egri reneszánsz kályha részleges rekonstrukcióját elsősorban — mint már említettük — a kiállítás érdekében kísérel7 E darabokat is a Tömlöcbástyában találtuk. A felső páskánytöredéket 1964-ben a D-i oldalon lévő két akna közti területen. Leltári számaik a kép sorrendjében: V. 65.10.1. — V. 65.11.1. — V. 65.12.1. 8 A töredék mérete 16x13 cm, leltári száma: 54.164.1. 29 Feltehető, hogy annak a két új, nagy, „német módi" kályhának töredékeit találtuk meg, amelyet a modenai számadások 1503. évi egyik tétele (fol. 161/a) szerint a régi, tönkrement kályhák helyett raktak. Ezt a feltevést több adat is támogatja. A két kályha ára 23 forint volt, ami arra mutat, különleges, szép, minden bizonnyal alakos csempékből készíthetek, amire a nagy és a német módi jelző is utal, valamint egy 1495-ből származó adat, amely szerint akkor három kályhát állítottak 4 forintért. A püspöki palota nagy kályháit a Bakócz-kódex számadásai szerint 1493-ban javították. Ezek nem német módi kályhák voltak, hanem vagy a lovagalakos, vagy az annak hatásaként készített gótikus kályhák, mint arra már korábban rámutattunk. Ez a típus akkor már körülbelül ötven éve ismert volt hazánk különböző táján, s tudták — Egerben is, ahol állott ilyen kályha —, hogy a magyar király palotájában álltak ilyen kályhák. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a XVI. század legelején ez már „magyar módi" kályhának számított. 1501ben is javítanak kályhákat — feltehetően az előbb említetteket — a modenai számadások szerint. Ez időben kerül a püspöki székbe Hyppolit. Feltehető, hogy ez alkalomból kisebb átalakítások történtek a palotában is) ekkor festették a püspök címerét is a belsövár D-i középkori kaputornya fölé). Ekkor, vagy két évvel később — amikor az új kályhákat vették — oszthatták meg a palota emeletén a Ny-i nagy termet. A palota gótikus kályhái — amint arra az említett javítások is utalnak — ez időre elhasználódtak, szükségessé vált kicserélésük. A palota sem volt már új, új gazdáik, vagy azok megbízottai már saját szempontjaik szerint kívánták azt kényelmessé tenni. Ekkor már hazánkban ismert és kedvelt volt a reneszánsz stílus, s így elképzelhető, hogy az első 114