Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

igen hagynak kétséget a felől, hogy a megosztott Ny-i teremnek melyik sarkaiban álltak a kályhák. Megerősíti még ezt az is, hogy még a XVIII. században is e hely köré csoportosítják az újonan kialakított helyiségekben felállított kályhákat. A folyosóban látható fűtőnyílások mellett ezt bizonyítja Hazael Hugónak a várról, palotáról 1753-ban készített rajza is (14. kép). A palota tetején itt is közép táján látunk egy kéményt, mint a korábban említetteknél. Egy 1845 körül készült rajzon a palota kéményei már egészen máshol látszanak, s helyeiket a feltárás adatai újkori kályhák helyei - is igazolják (15. kép).

20 Ezen adatok ismeretében határoztuk el, hogy a középkori palota később megosztott Ny-i termében megkísérelünk egy olyan reneszánsz ,,kályhát" felállítani, amelynek egyes darabjai feltehetően ahhoz a kályhához tartoztak, amely egykor valószínűleg e helyen állt. 15. ábra. 1845 táján készült rajz a várról A reneszánsz kályha helyének megállapításánál abból a tényből indultunk ki, hogy a palota emeletén lévő nagy Ny-i helyiség XVI. század elején történt megosztása után a válaszfal mindkét oldalán egy-egy kályhát raktak. Lehetséges, hogy a kályhákat egy időben építették. Az is elképzelhető, hogy a K-i részben lévőt valamivel később rakták. A válaszfal mindkét oldalán mutatkoztak a kályhák nyomai. A Ny-i helyiségben egy alul kocka, felül feltehetően kisebb keresztmetszetű, hasáb alakú, a K-i helyiségben pedig egy megközelítőleg végig azonos keresztmetszetű kályha állott A palota Ny-i falánál, a Tömlöcbástyában talált zöldmázas, reneszánsz, egy kályhához tartozó töredékek fő típusai és az Ausztriában található, hasonló jellegű reneszánsz kályhák formái alapján (16. kép)'1 az egri „kályhát" is alul kocka, felül keskenyebb, hasáb alakúnak határoztuk meg, s helyét a megosztott Ny-i nagy terem Tömlöcbástya felé eső részének ÉK-i sarkában, az egykori kályha helyén jelöltük ki. Ennek a megállapításnak, a kályha helyének, valamint az alsórész formájának helyességét igazolták a válaszfalon felmért kályhanyomok és a beépítésre kijelölt kályhacsempék összméretei közti - - magasság, szélesség — egyezések is.'2 20 A képen a palotának három kéménye van. Meg is találtuk a kéményekhez tartozó kályhákat, kályhanyomokat is, s mindegyik újkorinak határozható meg. A Ny-felé eső a középkori palota végfalába a XVI. század második felében végrehajtott bővítéskor vágott ajtónyílásba későbbi elfalazáskor épült bele, s itt vezették a földszinti nagy „börtön" kandallójának kéményét is. A középső kéményhez tartozó kályha az emeleti nagy terem D-i fala mellé épült egy gótikus ablak és a reneszánsz ajtó közti keskeny falfelület mellé, ahol eredetileg semmiképpen sem állhatott kályha. A K-i oldalon álló kéményhez tartozó kályha- és tűzhelyek formájuk és helyzetük alapján ugyancsak újkoriak. 21 Az itt közölt ausztriai kályhák K. Strauss: Kacheln und Öfen Steiermark, Graz, 1940() с művében találhatók. -- A három sorban elhelyezett 24x28 cm-es méretű 4—4 csempe az illesztési hézagokkal együtt megközelítő pontossággal adja az 1,07 x 1,07 m-es alapterületű, 90—95 cm magasságú — a falon mutatkozó nyomok alapján meghatározott — kályha alsó részének méreteit. 108