Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

A kályha alapjának magasságát a válaszfalon felmért nyomok és a fűtőnyílás — a megemelt, átalakított nyílás alsó részét vettük alapul — egyértelműen meghatározták. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a kályha lábakon, vagy tömörbe falazott alapzaton állott. Mi ez utóbbi megoldást választottuk. A helyiség e sarkában megmaradt öntött, terazzópadlótól 58 cm-re helyezkedik el a megmagasított fűtőnyílás alja. Ilyen magasra építettük téglából a 1,10x1,10 m-es méretű alapot, amelyet aztán levakoltunk. Lehetséges, hogy ez meszelve, esetleg festve volt. Mi azonban — részben, hogy a kérdést nyitva tartsuk — nyersen hagytuk a kályha alépítményének vakolt felületét. Erre helyeztünk egy 1,02x1,02 m-es alapterületű, 10 cm vastag betonlemezt, amely a reneszánsz kályha eddig ismeretlen alsó párkányát helyettesíti e rekonstrukcióban. E betonlemez szürkészöld színével alkalmazkodik a zöldmázas kályhacsempék töredékeihez, s a világoszöld kiegészítésekhez, ugyanakkor anyagával 109 16. ábra. Reneszánsz kályhák Ausztriából