Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

rózsát díszítő csúcsrész külön és jelentős méretben fordul elő (6. kép), a minoriták templomán viszont igen nagy magasságbna, a fiálék tetején találunk ilyen keresztrózsákat. Az kétségtelen, hogy ilyen épületdíszítéseket elsősorban épületeken helyeztek el, s onnan vették át e díszítőelemet később a kályhások, több más részlettel együtt. Megtaláljuk ugyanis e keresztrózsákat a budai vár lovagalakos kályháinak csempéin is (1454—57).

6 Vizsgálódásaink során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az egri várban feltárt keresztrózsa nem épületdísz volt, hanem egy kályha, feltehetően a lovagalakos kályha tetejét díszítette. E felvetést néhány adat is támogatja némileg. A budai vár feltárása során is találtak az egri keresztrózsához hasonló formájú, de kisebb darabhoz tartozó töredékeket (7. kép), amelyek lelőhelyük alapján a lovagalakos kályhához is tartozhattak.

7 Az egyik töredék, amelynek csak egy sarka 6. ábra. Keresztrózsák töredékei. Budai vár. XV. sz. II. fele hiányzik, sötétszürkére égetett és mázatlan, a másik pedig rózsaszínűre égetett és zöldmázas. A mázatlan darab ép olyan gondosan formált, mint az egri keresztrózsa. A salzburgi várban áll egy későgótikus kályha (1501), amelynek tetejét az egrihez hasonló kisebb és nagyobb keresztrózsák díszítik (8. kép). Itt ugyan a keresztrózsák már egészen „kinyíltak", de a kályha formája, szerkezeti felépítése világosan mutatja a lovagalakos kályhával való rokonságot. A felső oromcsempék csúcsain is keresztrózsák vannak e kályhán.

8 A budai lovagalakos kályhának tetőrészét még nem ismer<

; Holl Imre: i. m. 265—260. o. és 76—82. kép. 7 A mázatlan, épebben megmaradt töredék mérete 8,1x8,1 cm, a közepén letörött szár mérete 1,6 x 1,6 cm, a benne látható lyuk átmérője 0,4 cm. E kis lyukba erősített drót („szeg") segítségével erősítették a keresztrózsát a kályha oromcsempéihez, tetejéhez. Az egri daraboknál említett nagyméretű lyukak segítségével erős fémtüskékre szúrták a keresztrózsát. (Jelzése: X/A, a zöldmázasé Gyj. 3R 374—880) 8 A salzburgi gótikus kályha képe megtalálható Alois Schmiedbauer—

Karl Fuchs: Salzburg (Salzburg, 1963. 145—47. о.) с munkájában, ,,A Műgyűjtő" 1914. január—februári számában (3. о.) Divald Kornél: Régi magyar fazekasmunkák с dolgozatában és még számos helyen. Peter Keetman—

Franz Fuhrmann—Pert Peterneil—

Walther Schmidt: Salzburg Berchtesgaden Bad Reichenhall (Lindau und Konstanz, 1959) с munkájában közlik a salzburgi Szt. Balázs templom ház alakú szentségtartójának képét, amely 1480 körül készült. Az oromfalak csúcsin, a szamárhátíves „ablakok" és a köztük lévő fiálék tetőig nyúló csúcsain nagyméretű keresztrózsák vannak. A bemutatott és említett példák bizonyítják, hogy a XV. század elejétől, a XVI. század elejéig épületen és kályhán egyaránt megtalálhatók az egri- és budai várban talált kályhákhoz tartozó keresztrózsák. 7-i 99