Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái
7. ábra. Angyalos oromcsempe teteje a 8. ábra. Gótikus kályha keresztrózsákkal, keresztrózsa felerősítésére szolgáló lyuk- Salzburg. 1501. kai. Budai vár. XV. sz. II. fele jük, de tudjuk, hogy ennek oromcsempéin is keresztrózsák voltak. Az angyalos oromcsempék csúcsán megtaláltuk a keresztrózsák felerősítésére szolgáló, 0,6 cm átmérőjű és 4 cm mély lyukakat (ltsz.: 51 2305). A budainál az oromcsempéken kisebb keresztrózsák lehettek, tetején pedig talán - az egri leletekből levonható következtetések alapján feltételezve — egy vagy két nagyobb. Az egri keresztrózsa elrendezése hasonló lehetett. Ezeken a nyomokon elindulva, feltehető, hogy megtaláljuk a lovagalakos kályhák tetőrészén feltételezett nagy keresztrózsák helyét is. A fentiek mellett a Tömlöcbástyából még három másfajta, de e típushoz tartozó csempének töredékei is előkerültek. Ezek formailag és méreteik tekintetében is eltérnek az eddig ismertektől. Az egyik egy oromcsempe záródás alatti levéldísze, a másik egy fülkés csempe két töredéke (9. kép) fiálés és szamárhátíves — , a harmadik pedig egy kisebb zöldmázas, valószínűleg fiáiéhoz tartozó töredék. A budai anyagban is előfordultak töredékek, amelyeket az első kályha rekonstrukciójába nem lehetett beilleszteni. a A három elütő, fent említett egri töredék, mely stílusa szerint szintén a lovagalakos kályha műhelyében készült, ugyancsak ,J Moll Imre: i. m. E darabok meghatározásában Holl Imre segített. A rajzi rekonstrukciót Kremnicsán Ilona végezte és ö készítette a többi rajzot is. Szíves segítségükért itt mondok köszönetet. A bal oldali, fiálés darab is a Tömlöcbástya 1963. évi feltárása során került elö (ltsz. V.: 65.5.3.), a jobb oldali, szamárhátíves töredék pedig az É-i falszoros Ny-i részében, a Tömlöcbástya ÉK-i, külső sarkánál (ltsz. V.: 65.5.4.) Itt csatlakozik a bástya a palota ÉNy-i sarkához, így érthető, hogy a Tömlöcbástya K-i részében és az É-i falszoros-e helyhez néhol csak néhány méternyire eső részén egyaránt találtunk lovasalakos kályhához tartozó, gótikus kályhacsempetöredékeket.) Egy harmadik, a lovagalakos kályha eddig ismert oromcsempéinél nagyobb méretű darabot is találtunk a fenti darabokkal együtt (ltsz.: V. 65.5.2.), amelyen egy fülkés csempe csúcsán lévő egyik levél van (10. kép). Hasonlót találunk Holl Imre idézett dolgozatában a 270. oldalon (95. kép). Az eddig végzett mérések arra utalnak, hogy e két fajta, nagyobb méretű töre100
