Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kovács Attila: Az észak-hevesi juhászat építményei

így fejőedények, fejőszékek, botok, kampók, ócska bundák és csuhák (szűrök), stb. nyertek itt elhelyezést. A pecoban tartotta a juhász a sót, a különböző gyógyászati eszközöket, füveket, a nyíró ollót. Mindezt a rakócának nevezett polcra rakosgatta fel. A pecoba akasztotta fel szűrét és ruházatának egyes darabjait. A jószág, a szarvasmarha vagy juh csűrben való elhelyezését, a csűristállók rendszerét eddig a Székelyföldről-* és a gyímesi csángók falvaiból írták le.

24 Azt, hogy a palócságnál milyen mértékben, mekkora területen terjedt el a csűristállók használata, jelenlegi ismereteink alapján nem tudjuk eldönteni. A múlt század végén egyes zsellércsaládoknál még előfordult, hogy a lakóházban tartották a juhot. Bükkszentmártonban Szabó P. Lajos (szül. 1896.) szüleinek a házában 1902 körül birka volt a hátsó rejtekben, a kontrában. 12 anyajuhot és annak a szaporulatát tartották itt. Kevés földű, szegény emberek voltak, több juhot nem tudtak tartani. Néhány év múlva tehenet vettek és azt kötötték be a birka helyére. A háromosztatú faház első rejtekében, a házban a család lakott. Az ember is, a juh is a pitvaron ketesztül járt be a házba, illetve a komrába, amit ezidőszerint ólnak neveztek (8. rajz.) Nagy B. írja le Nagyvisnyóról, hogy az 1900-as években több helyütt ,, . . . a pitvar az ól szerepét is betöltötte. Ott állt a ló a szabad kémény alatt, mivel nem volt módjukban istállót építeni".

25 Nem volt külön építmény az észak-hevesi parasztok juhászatában a tej feldolgozására sem. A feldolgozás műveleteit: az ótást, a sajtkészítést, a zsendice-forralást, stb. a lakóházban végezte el a gazdasszony. A századforduló körül a nagycsalád juhászatában beálló változások az építményekben is változást eredményeztek. Siettette a változást a család szervezet átalakulása is. Mindenekelőtt a téli tartásra szolgáló építményeket váltották fel új épületek. A módosabb családok fából, vályogból, kőből meleg juhhodályokat építettek a fontosukon. Gyakran az óllal egy fedél alá vagy legalább az ól mellé, de teljesen különálló hodályok is akadtak. Szarufás tetőszékét sindel\e\ (tetőcserép) fedték be. A csűrben elhelyezett téli akót egy ideig még használták a meddő juhok elhelyezésére, majd a régi csűröket lebontották és újakat építettek, de ezekben a juh már nem kapott helyet. A mátravidéki palóc nagycsalád hodályának sajátos funkciójáról olvashatjuk, hogy ,,A házzal szemben álló egy vagy két tágas istálló s a külön épített juhhodály nemcsak a jószágnak adott téli menedéket, hanem hajlékot nyújtott a férfiak zárt körének . . ."

2fi így volt ez a bükkvidéki palócoknál is. Említettük, hogy hodályt már csak a nagyobb gazdák építettek. A mikófalvi Kovács Tucsu had családjai az elválakozás után a régi portán építették fel lakóházaikat, óljaikat, de juha és hodálya már csak Kovács Tucsu Gábornak volt. (9. rajz.) Megváltozott az erdei szállás képe is. A juhakol nem változott lényegesen, formája megmaradt a régi, de a gulyhó, a kolyiba helyett többen ún. kisházat építettek. (Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Fedémes) A kisháznak két — egy primitívebb és egy fejlettebb formája alakult ki. Az első típus ágasfás, szelemenes tetővel épült. A talpgerendákba eresztett ágúsok szél gerendákat tartottak, amelyekre nemcsak a szalmafedelet tartó hargasokat engedték, hanem a keresztgerendákat is, amelyre a házikó mennyezetének terhe nehezedett. A keresztgerendákra felül vastag husángokat szögeltek, majd az így nyert padlást pelyvás, öreg sárral letapasztották. A kisház falát 2:i HermanO.: i. m. 72., Szinte G. A székely csűr. NÉ. IV. (1903), 17., Viski K. Adatok a székely építkezés ismeretéhez. NÉ. XII. (1911), 104. 24 Gunda В.: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956., 87. 25 Nagy В.: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. In: Műveltség és Hagyomány I —II. 74. szerk. Gunda Béla, Bp. 1960. 20 Morvay J.: Asszonyok a nagycsaládban. Bp., 1956., 45. 375