Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Erdei Ferenc–Kovács Béla: A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása

ítélték Őket. Bár Chele fia János fia Miklós később a hűtlenség vádja alól felmentést nyert, mégis alulmaradt egy birtokjogi vitában. A birtokot ekkor új királyi adományként Zechen-i Konya bán fia Simon familiárisai, Zenth Elsebeth-i Basow fiai: Boldizsár ajtonállomester és Gáspár kapta meg.

8 A község birtokaiból egy rész házasság kapcsán a Rhédey család tulajdonába került; ez újabb birtokjogi vitáknak és pereknek lett a forrása.

9 1495-ben a község határjárása szerint három jobbágytelke üres, egy pedig elpusztult és csak néhány jobbágy lakja.

10 A község XVI. századi történetére, fejlődésére a dicalis lajstromokban szereplő adatok szolgálnak felvilágosítással. 1546-ban a község 10 portája közül 5 elhagyott volt. 1548-ban az egri vár szükségletére Váraszó községben is beszedték a tizedet és a gabonát kicsépelve szállították az egri várba.

11 1549-ben egy dézsmajegyzék szerint a faluban 2 zsellér, 1 szegény, 8 féltelkes jobbágy és 11 gazdag paraszt van. Egy másik összeírás 8 adózó telket említ, amelyből 3 üres, 3 telek szegény, 2 telek pedig a nemeseké.

1

'

2 1552-ben a porták száma 8, 1554-ben 5, 1564-ben 16.

1:} 1576-ban a faluban 5 zsellért, 9 szegényt és 3 féltelkes jobbágyot írnak össze, 1583-ban 4 zsellér, 7 szegény, 1 féltelkes jobbágy és 2 gazdag paraszt szerepel a dézsmajegyzékekben. 1589— 90-ben 8 zsellér, 3 szegény és 1 féltelkes jobbágy volt a faluban.

11 A hódoltság alatt a taksák összeírásában is állandóan szerepel a község. A szűkszavú bejegyzésekből az elnéptelenedésre tudunk következtetni. 1635-ben és 1647-ben még másfél jobbágytelket, 1686-ban már csak felet írnak össze.

15 A hódoltság után is csak nehezen népesült be a község. 1689-ben a szolnoki és budai hadbiztosság Heves megyére 15 430 Ft adót vetett ki, amelyből Váraszóra csak 62 Ft esett; így a legkevesebbet fizető községek közé tartozott. Az 1692-ben megállapított „tehetősége'" is csak 415 Ft; a legkisebbek közé tartozott a megyében.

16 (A tehetőség kiszámításánál a számosállatokat, a kisebb lábasjószágokat, a termelt gabona mennyiségét és a méhkasok számát vették alapul.) A község történetére ugyan meglehetősen sok adattal tudunk fényt deríteni, de templomáról eddig a pápai tizedjegyzékeken kívül semmiféle adat nem szólt. 1696-ban egy összeírás készült az egyházmegye területén lévő összes katolikus és protestáns templomról, de ebben a kimutatásban a váraszói nem szerepel, tehát nem használták.

17 8 Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II/l. Bp. 1956. A 2740., 2743., 3327., 3658. és 3721. regeszták, illetve az itt jelzett helyen lévő oklevelek szövegei. 9 Balázsy Ferenc Szederkényi Nándor: Heves vármegye története 1 IV. Eger, 1893 1897. I. 202 203. és 223-225. lap. Komáromy András : A kis-rédei gróf Rédey családról. Turul, I. 119—138. lap. Lásd még: Bártfai Szabó László kéziratos regesztagyűjteménye a gyöngyösi Mátra Múzeum adattárában, 3. köteg. 10 OL. Dl. 61.027 és 61.036. Rhédey cs. Ivt. ,, . . . très sessiones désertas et unum locum vastum in quo alias iobagio (sic!) inhabitassent

,

\ 11 Balázsy -Szederkényi i. m. II. 440. és 95. lap. 12 N. Kiss István: 16. századi dézsmajegyzékek. Bp. 1960. 91. lap. 13 Balázsy —Szederkényi i. m. III. 454. és 459. lap. 14 N. Kiss István i. m. 293., 545. és 788. lap. 15 Balázsy —Szederkényi i. m. II. 454. és 459. lap. )6 Uo. IV. 31. és 34. lap. 17 Egri Érseki Levéltár (EÉL) Archívum Vetus, 943. 6(19), 943. 7(20). 184