Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány

Maklár földrajzi helyzete Önmagától kínálta az állatállomány ilyen módon való hasznosítását később is: 1828-ban azt jegyzik fel róluk, hogy nyáron és szüret idején, valamint vásárok alkalmával az egri iparosok és kereskedők megrendelésére fuvarozni szoktak.

87 Makiáron a kétbeltelkes, szálláskertes települési rend virágzásának azt az idejét, melyet levéltári adatokkal képesek vagyunk megragadni, a németek betelepítését megelőző állapotban találjuk meg. A telepítés megkezdése előtt 1755-ben készült egy olyan szempontokat érvényesítő uradalmi összeírás, mely fényt vethet a településmód és gazdálkodás kapcsolatára, a földművelés, és állattartás viszonyára.

88 Összeírnak ekkor 53 családfőt, akik nagyobbrészt reformátusok. Feltünteti az összeírás, hogy a családfővel 12 esetben nős családtag él, a népesség száma tehát (65 család X 5 személy) 325 körül volt. Állatállományuk így oszlott meg: 175 igás ökör, 41 igásló, 158 fejőstehén, 116 sertés, 184 juh és 16 kecske. Szénatermésük 281 ,,kocsi" volt, mely 210 magyar holdnak felel meg.

8!l Őszi búza 370, tavaszi vetésből árpa 221 és zab 73 köböl befogadóképességű földön termett, melynek nagysága mintegy 838 magyar hold.

110 Az őszi vetés aránya a tavaszihoz: 56% — 44%. Az összeíró megjegyzi, hogy Makiáron tavasz-búzát egyáltalán nem termeltek, tehát más összeírásokban is tavaszi vetés alatt nagy valószínűséggel árpát és zabot kell érteni. Régi szőlőt 196, újat 34 kapás területen műveltek, összesen kb. 17,5 magyar holdon.

91 E gazdasági adatokon kívül az összeírás néhány fontos településrajzi közlést is tartalmaz: felsorol 50 kertet („hortum") és 16 szilvást („prunetum").

92 Még 1762-ben, az első 20 német telepes megérkezése után is azt írják Maklárról, hogy ,,olly tágas a határja, hogy szegénySzolgáit taxára Kegyes Gratiájábul bocsátani, és így az helység is meg Szapododna, haszna is az Méltóságos Uraságnak több lenne, amint is sok helységbül lakóul jönnének, hogy Kegyelmes Urunk Excellentiád Méltóztatik taxára engedni, mert ha csak Excellentiád Könyörülő Szokott Irgalmas Grátiája hozzánk nem járuland és rajtunk nem Könyörülend, épen el fogyunk, amint is már sok Puszta ház vagyon, akibül másüvé lakóul el mentek . . . Maklár Die 6 Junii 1746. Alázatos Szegin Jobbágy Szolgái Makiári lakosok közönségesen". Soós Imre könyvéből értesülünk arról, hogy később a taksás szerződést meg is kapják. (A jobbágy föld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger. é. n. 77. 1.) Ld. jelen dolgozat 66. sz. jegyzetét is. 87 OL. Conscr. Regn. 1828. Ismert dolog, hogy Egerben a szűk legelők miatt mindig kevés volt az igavonó)állat, ezért pl. szüretkor számos falu népe fuvarozta a szőlőt a hegyekről a présházakba. 88 EÁL. Érs. Lt. Cl. I. Fasc. VV. 1269 —f. 8a A 6 lovas kocsi széna mértékegység a XVIII. sz.-ban 1 kaszás rét területmennyiséggel egyenlő (Ld: Maksay F., i. m. 837. 1.), ez viszont a Heves megyei tagosítási iratok, földkönyvek szerint az 1840-es években a Makiáron becsült 2. oszt. rétek esetében 900 négyszögölet tesz ki. Számításainknél feltételezzük, hogy a XIX. sz. első felének helyi mértékei a XVIII. sz.-ra is alkalmazhatók. 90 Nem tudható biztosan, hogy területünkön melyik köblöt használták, de valószínű, hogy a kassait, a XVII. sz. végén 125,06 liter űrtartalommal (Vö.: Maksay F., i. m. 837. I.) Az 1828. évi regn. összeírás szerint Makiáron 1 '/2 pozsonyi mérővel (98.29 1.) adott ki 1,200 négyszögölet S1 Az egy kapás szőlőt álralában akkora szőlőterületnek tekintették, amit egy ember egy nap alatt meg tudott kapálni. A XVIII. században 94 négyszögöllel volt egyenlő. (Vö: Maksay F., i. m. 838. 1.) 92 Ellenőrzésként ennek az összeírásnak adatait összevetettük egy új, a XVIII. sz. első felében telepített, német lakosságú falu, Kerecsend adataival, és alig találunk eltérést, csaknem azonos népességszám mellett (64 család x 5 —- 320.). Makiáron magasabb ugyan az igás ökrök száma (175 : 145), de alacsonyabb az igáslovaké (41 : 112) és a teheneké (158 : 204). Kerecsenden a tavaszi vetés aránya valamivel nagyobb az őszihez viszonyítva (51% : 49%), nem úgy mint Makiáron (45% : 55%). A két falu gazdasági viszonyaiban egyedüli jelentősnek látszó eltérés a bevetett földterület nagyságában jelentkezik. Míg Makiáron az őszivel és tavaszival bevetett szántó összesen 664 köböl kapacitású, addig Kerecsenden ez a terület 1041 köböl, tehát több mint egy harmadával nagyobb mint ott. 314