Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány
A különböző török hadjáratok és portyázások ebben az időben az örökös lét és vagyonbizonytalanság légkörét tartották fent, ami nemcsak a lakosság állandó mozgásában, hanem gazdasági helyzetében is tükröződik. Bornemissza Gergely egri várkapitány 1553—54. évi számadásaiban a tizedbevételi rovatokon rendszeiesen feltűnnek a török pusztítás folytán szükségessé vált illeték elengedés bejegyzései. Különösen az Eger-völgyének falvai részesülnek, így Maklár is, ebben a kedvezményben. Ugyanitt kitűnik az is, hogy ekkor már a török földesúrnak is adózik és emiatt számára a püspöki-földesúri kilencedet elengedik. 28 Később azonban és az egész hódoltság ideje alatt kétfelé adózik Maklár népe, terhei az idők folyamán egyáltalán nem csökkennek, ezért lakossága állandóan változik, szegényedik, a termelés színvonala pedig esik, a terméseredmények csökkennek. 29 Feljebb azt láttuk, hogy Maklár népessége egyedileg is, de a szomszéd Nagytálya városkához viszonyítva is a XVI. sz. végére számszerűen felgyarapodott. Ez a növekedés azonban nemcsak a törzslakosságnak új elemekkel való keveredését jelenti, hanem a régi népesség struktúrájának több irányú megváltozását is. 1549-ben a népesség 12,7%-a zsellér, 24,7%-a pauper (6 forintnál kevesebb értékű vagyonnal), 30,6%-a féltelkes és 32%-a gazdag paraszt. Viszonylag sok gazdag paraszt él Makiáron és kezükben van a szántóterületnek csaknem 80%-a, továbbá a szőlőföldek 60°/o-a. Leginkább közülük kerülnek ki az extráneus birtokosok, a többtagú jobbágybirtok tulajdonosai is. 22 makiári jobbágynak van szántója a szomszédos Puszta-Szikszó határában és ugyanakkor 3 szikszói jobbágynak van szőlője a makiári hegyen. Ez időben az extráneus birtoklásnak Makiáron nincs olyan jelentősége, mint Heves és Borsod megye más helységeiben. 40 1576-ra Maklár népessége a kétszeresére emelkedik, de összetétele is megváltozik. Csökken a gazdagparasztok és féltelkesek arányszáma és növekszik a szegényebb rétegeké: a zselléreké 29,1%-ra, a paupereké 27,7%-ra. Ez a társadalom alakulásának iránya a következő évben is, amikor a pauper réteg arányszáma 36,7%-ra emelkedik és ezzel Maklár lakosságának legnépesebb csoportjává válik. 1577-ben egyébként a dézsmajegyzék adataiból szokatlan méretű népmozgásra lehet következtetni: az előző év népességének 27%-a hiányzik és 23% teljesen új, akiknek neve a korábbi jegyzékekben nem szerepel. 1577-ben a lakosság 60%-a azonosítható azokkal, akik 1576-ban Makiáron éltek. De nemcsak az egész társadalom összevetőinek állandó mozgása, változása figyelhető meg ebben az időben, maga a törzslakosság sem mutat merev, vagy a fejlődés törvényeinek megfelelő képet, legalábbis ami rétegződését és gazdálkodásmódját illeti. 1576-ról 1577-re a törzslakosság 35%-a művelési ágat változtat (pl. szántó helyett szőlőben gazdálkodik) és ez a termőföld, a szőlők nagyméretű kereskedelmi forgalmára enged következtetni. A föld és szőlő gyakori birtokos cseréje egyrészt a birtokok elaprózódásához, másrészt a termés csökkenéséhez vezet. E kor gazdasági feljegyzései tehát a termelőerők rendkívüli hanyatlásáról tanúskodnak. 41 Az 1594. évi dézsmajegyzék szerint a fentiekben vázolt változás oda vezet, hogy a zsellérek és pauperek már a lakosság 70%-át teszik ki, a gazdag parasztok arányszáma viszont 8,9%-ra süllyed. Az 1576. évi terméseredményekhez viszonyítva hanyatlás mutatkozik: gabonatermésben 14%-kal, bortermésben 65%-kal, ami a jobbágyság erős differenciálódásának tulajdonítható. 42 Feltehető, hogy ezek a gazda;i8 Vö: Balássy F.—Szederkényi N., i. m. 11. 162. 1. :i9 Ld: N. Kiss I., i. m. 1011. 1. 40 Vö: N. Kiss I., i. m. 134., 135. 1. 41 Vö: N. Kiss I., i. m. 998-99; 1001 02; 1011. I. 4 ~Vö: N. Kiss I., i. m. 592-94. 1. 295
