Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

egyszerű élszedés is, amely a palota 1470 körül történt kiépítése

11 idején készült ablakok és ajtók nagyobb részére is jellemző. Ilyen ablakokat találunk a gótikus folyosó elszedett, vállköves ajtajai fölött és között (22, kép), de hasonlóan elszedett az emelet középső, a gótikus palota egykori északi falában feltárt, kisméretű vállköves ajtó is. így ez a most megtalált ablak jól beilleszthető a palota XV. századvégi képébe. Tudatában vagyunk annak, hogy egykori helyét kétségtelen bizonyossággal nem tudjuk megállapítani, de mégis megkíséreljük azt megkeresni, mert ezzel a vizsgálódással a középkori, palotáról alkotott eddigi képünk talán némileg bővülhet. Minthogy a vizsgált gótikus ablak keretkövei és rácsa (23. kép, 1. á.) reneszánsz ablakhoz tartozó töredékekkel, valamint reneszánsz kályhacsempékkel együtt került elő, bizonyosra vehetjük, hogy pusztulására és a Tömlöcbástyába kerülésére csak a XVI. század II. felében, vagy utána kerülhetett sor. Ebből viszont az következik, hogy a palota földszintjén nem kereshetjük helyét, mert a déli fal kutatása során ilyen nyomok nem mutatkoztak. A nyugati végfal előtt a XVI. század elején már állt a reneszánsz épület, amely kizárja annak lehetőségét, hogy onnét később a Tömlöcbástya törmelékébe kerülhetett volna. (E falban különben úgysem igen lehetett ablak a jelenleg is meglévő dongaboltozatok tanúsága szerint.) A megtalált ablak helyét tehát inkább az emeleti falakban remélhetjük megtalálni. A déli falban feltártunk két nagyméretű, körtetagos gótikus ablakot, amely bizonyítja a palota udvar felé eső homlokzatának gazdagságát, szépségét. Valószínű, hogy a déli fal elpusztult részeiben is hasonló méretű ablakok lehettek. A palota XV. századi, északi, emeleti végfalának legnagyobb része ma is áll, csak nyugati vége pusztult el. A meglévő falban feltártunk egy kisméretű, vállköves gótikus ajtót, egy egészen kisméretű ablakot és a palota kályháinak fűtőnyílásait. Semmi nyom sem mutat arra, hogy az északi falban a vizsgált ablakhoz hasonló jellegű és méretű ablak lehetett volna. A palotának ez a fala a várfal közelében volt, védelmi és kényelmi szempontból sem lett volna előnyös egy ablak az északi oldalon. Egy fal van még az emeleten, amit eddig nem vizsgáltunk. a gótikus palota emeletének egykori nyugati végfala. Ez a Tömlöcbástyára nézett, amíg a XVI. század második felében fel nem építették a palota emeletének ma is meglévő nyugati szobáját. Ennek a gótikus falnak déli végében feltártunk belülről egy olyan ablakfülkét, amelynek magassági mérete egyezik a Tömlöcbástyában feltárt elszedett, gótikus ablak vasrácsának méretével. Ennek az ablakfülkének észak felé eső kávája, 1,93 m-re van a déli fal belső síkjától, az e részen elpusztult északi faltól pedig 3,13 m-re. Ennek alapján feltételezhető, hogy még egy hasonló ablak volt e falban. Ez azonban csak egy lehetőség, amelyre a déli irányban erősen „eltolt"' ablakfülke helyzete utal. Véleményünk szerint a Tömlöcbástyában feltárt, rácsos gótikus ablak valószínűleg a palota emeletének nyugati végfalában volt a XVI. század közepéig, s onnan az 1552. évi ostrom pusztításai következtében került a bástyát részben feltöltő törmelékbe. A fenti vizsgálódás adatain túl az a tény is erre utal, hogy védelmi szempontból a Tömlöcbástya felé nyíló ablakot ráccsal látták el, s pusztulás után nem egy távoli helyről hurcolták — ráccsal együtt — a súlyos köveket a törmelékbe, hanem közelebbről hozták azt és dobták a bástya mélyébe.

12 " Détshy Mihály —Kozák Károly: i. m. 12 A kőanyag rendezése közben a rácsos gótikus ablak három különböző oldalhoz tartozó töredéke került elő. A reneszánsz ablak két szárkövét — négy-négy darabra törve — és egy, valószínűleg a könyöklő alatti párkányhoz tartozó töredéket találtunk a Tömlöcbástya keleti részében. Ez is arra mutat, hogy egy helyről kerültek, vagy hozták ezeket a kőtöredékeket a bástya törmelékébe. 224