Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

A bevezetőben említett, ..hevenyészett" lépcsőtől nyugatra is megkezdődött a feltárás az I. és VII. szelvényekkel egyidőben és az a gótikus palota feltárása mellett, több éven át tartott. Mielőtt azonban e rész feltárását részletesen ismertetnénk, a lépcső alatt, annak nyugati széle közelében előkerült — a fent említett hengertagos, mérműves gótikus ablak és az egyszerű, rácsos gótikus ablak köveivel egy rétegből — reneszánsz ablakhoz tartozó töredékekről emlékeznénk meg, a fenti vizsgálathoz kapcsolódva. Ebben az ablakban is volt rács egykor, de azt nem találtuk meg. Mivel ennek az ablaknak rekonstrukcióját a középkori püspöki palota építéstörténete szempontjából fontosnak tartjuk, az I. szelvényben feltárt reneszánsz ajtó és a palota emeletének déli falában helyreállított reneszánsz ajtó arányait figyelembe véve kíséreljük meg az előkerült töredékeknek egy ablakba való beillesztését (23. kép, 2. á.). Úgy gondoljuk ugyanis, hogy ez az ablak is. — a fent vizsgált rácsos, gótikus ablakhoz hasonlóan — a lelőhelyhez közel, talán éppen a püspöki palota nyugati, földszinti falában volt egykor elhelyezve. A Tömlöcbástya I. szelvényében feltárt reneszánsz ajtótól északra egy lőrésszerű ablak került elő a palota nyugati falában (24. kép).

13 Az ablak belső nyílásának keretkövei másodlagosan kerültek helyükre. Valamikor rács zárta el ezt az ablaknyílást is. Az ablak déli kávájának vonalában egy függőleges falelválás mutatkozott az emelet irányában. 80 cm magasságban. A jelenleg meglévő ablak másodlagos keretkövei, az előkerült reneszánsz ablak keretköveinek töredékei, helyzete és az ajtóval mutatkozó hasonlósága alapján feltételezzük, hogy a jelenleg ismert ablak helyén egykor egy reneszánsz ablak lehetett, ráccsal. A földszintes, reneszánsz épület — amelynek nyugati fala egy korábbi falra épült — tetőzete felfutott a gótikus palota emeletének nyugati zárófalához, ahol véleményünk szerint egykor a Tömlöcbástyában feltárt, elszedett, gótikus rácsosablak helyezkedett el (25. kép). A földszintes, reneszánsz épület nyugati falának magasságára a jelenlegi ablak fölött 80—90 cm magasságban mutatkozó párkány szerű falkiugrás is utal. A Tömlöcbástya I. és VII. szelvényéről szóló beszámolót azzal zárnánk, hogy a feltárás jelenleg még csak a XV—XVI. század fordulóján, a gótikus palota nyugati végéhez épült reneszánsz épület küszöbszintjéig hatolt. Ezen épület alatt egy korábbi fal maradványa mutatkozik. A két szelvényből néhány fémtárgy is előkerült : gótikus, bronz könyvsarkok, vas és ólom ágyúgolyók, egy kapa, egy lakat, valamint vastöredékek is. Itt emlékezünk meg arról az ezüst dénártól (I. Ferdinánd dénárának egykorú hamisítványa), amelyet feltehetően 1547-ben vertek.

14 Ez a dénár a reneszánsz bejárat küszöbszintje alatti 40—50 cm-es törmelékrétegből került elő, a bástya déli falában másodlagosan kialakított bejárat keleti széle alatt ásott kutatógödörből. Ez arra utal, hogy a pénz csak 1547 után — feltehetően az 1552-es ostrom körüli időben — kerülhetett a földbe, tehát a középkori járószintet még lejjebb találjuk majd meg. A fent ismertetett részletek után rátérünk a Tömlöcbástya nyugati, a ,. hevenyészett" lépcső túlsó oldalán lévő terület feltárásának ismertetésére; a lépcső feltárásáról és elbontásáról majd ez után számolunk be. A bástya belsejének nyugati részét is feltöltötte a törmelékréteg a feltárás kezdetén, de az a gótikus épület nyugati falától (1. kép) fokozatosan lejtett a bástya nyugati falának belső síkjáig (2. kép). Leginkább szemlélteti ezt a bástya közepe táján felvett (11. kép), kelet-nyugati irányú metszetrajz (26. kép). A bástya belsejét feltöltő törmelékdomb nyugat felé annyira lejtett, 13 A lőrésablak mérete 1,30x0,80 m. A déli káva felett — 15 cm-rel kijjebb — egy függőleges falelválás mutatkozik 80 cm magasságig, ahol egy kis falkiugrás fut végig a falon. 14 A dénár meghatározásáért Gedai Istvánnak mondok köszönetet. 15 Az Egri Múzeum Évkönyve 225