Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története
Elek igazgató az időközben Egerben is megalakult képtárnak néhány képet szinte jelképes kárpótlásként — visszajuttatott. 3 A XIX. század második felének magyarországi viszonyai, a nemzeti elnyomatás és az ennek visszahatásaként létrejött ellenállás, nacionális öntudat és büszkeség több vidéki múzeumot hoz létre. 1 Az egri múzeum első elődjét képező intézmény megszületése is erre az időszakra esik. 1872-ben Bartakovics Béla érsek ,,múzeum és képcsarnok" alapítását határozta el a Lyceum második emeleti termeiben. A nemes gondolatot Aszalay József váltja valóra azzal, hogy testvére hagyatékát, 34 képet a képtár megalapítására ajándékozza. A gyűjtemény fejlődése, története több ilyen adakozást mutathat még fel, mert gyarapodása inkább ilyen módon, mint vásárlás útján történt. 1873-ban Bartakovics Béla öccsének, Bartakovics Flórisnak 50 képből álló gyűjteményét vásárolja meg és ajándékozza a képtárnak. Ez a kollekció kisebb számú XVII- XVIII. századi olasz, német és francia kép mellett legnagyobbrészt XVII. századi németalföldi műveket tartalmaz. Kiemelkedő jelentőségű később a Kovács Mihály hagyaték, 128 db kép, melyet a festő özvegye adományozott 1892-ben a képtárnak. Az ilyen módon a képtárba került együttes a jeles történelmi festő életművének nagyobbik részét képviseli. Pánthy Endre 1906-ban 52 festménnyel gyarapította a képtárat, főleg a XVI -XVII. századi olasz festészet alkotásaival. A nagy adományozók sorát Samassa József érsek zárja le, aki a XIX. századi magyar festészetet képviselő gyűjteményével lehetővé tette, hogy Kovács Mihály mellett más magyar festők is szerepelhessenek a galériában. Az ilyen formán századunk elejére kialakult és attól kezdve már alig fejlődő múzeumi gyűjteményre egyrészt a képzőművészet túlsúlya jellemző, másrészt a ritkaság, az érdekes keresése, mely törekvés egyébként a korai múzeumok általános vonása. A gyűjteményben jelentéktelen szerepet kap a várostörténet, a néprajz, a természettudomány és a régészet. Ez utóbbi szaktudományt Bartalos Gyula gyűjteménye képviselte, aki helytörténetírói munkássága mellett szenvedéllyel gyűjtötte a régészet fogalmi körébe eső tárgyakat. A XX. sz. első felében a múzeumi gyűjteményről négy nyomtatott vezető is jelent meg, ezek közül azonban csak a negyedik kiadás foglalkozik a művészettörténet mellett a többi tárgycsoporttal is. A szépen fejlődő lapidárium viszont már a harmincas évek elején önálló ismertetőt kapott. 5 A gyűjtemény jellegét és értékét tehát századunkban is a képzőművészeti aspektus adta meg. A második világháború után Szmrecsányi Miklós műtörténeti szakíró vállalta a képtár gondozását. Külföldi és magyar szakemberek segítségével (Hekler Antal, Gerevich Tibor, stb.) a korábbi romantikus meghatározások helyébe tudományos értékű attribuciókat állított, melyek még nagyobbrészt ma is érvényben vannak. A múzeum népművelő tevékenysége a maga korában is fejletlen, elmaradott volt. A Lyceum második emeletén elhelyezett gyűjteményt belépődíj befizetése 3 Pyrker élettörténetét és egri működését részletesen Voit Pál foglalta össze: Az egri főszékesegyház. Eger, 1934. — A tanítóképzőről I. Benkóczy E.: Pyrker első magyar tanítóképzője. Eger, 1928. — A rajziskolához 1. Voit P.: Joó János egri rajztanár Magyar Athenaeuma. Bp. 1936. — Az egri képtár anyagát és történetét illetően Id.: A Szépművészeti Múzeum 1906— 1956. (Szerk. Pogány Ö. G. és Bacher В.) Bp. 1956. 7—8 1.; Szmrecsányi M.: Az egri érseki líceum múzeumának tárgymutatója. 4. kiad. Eger, 1931. 13. I.; továbbá U. ő.: Eger művészetéről. Eger, 1937. 179. 1. 1 Vö.: Oroszlán Z. : Muzeológia. Egyetemi jegyzet. Bp. é. n. (sokszorosított). 5 A gyűjtemény történetét és ismertetését Szmrecsányi Miklós írta meg: Az egri érseki líceum múzeumának szépművészeti tárgymutatója. Eger. 1920. I—45 I. — 2. kiad. 1921. — 3. 8
