Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

mellett, a kapuőrzést ellátó fizikai dolgozó felügyeletével és magyarázataival lehetett megtekinteni. A tárgyak tárolási problémáival, állagmegőrzésével és a gyűjtemény tervszerű fejlesztésével modern értelemben szakember nem foglalkozott. A múzeumnak raktára nem is volt, valamennyi tárgyát kiállították. A második világháború alatt a múzeumot az épületen belül olyan helyiségekbe költöztették, ahol a gyűjtemény már nem is volt megtekinthető. Szerencsére, az őrzés nélkül maradt tárgyakat a háborús cselekmények idején viszonylag kevés károsodás érte. A két világháború között a város egyes polgárai és néhány haladó szellemű vezetője (közöttük minden esetre Frank Tivadar városi tanácsos) belátta, hogy a múzeumügy ilyen alakulásával a sokszor „magyar Athen"-nek titulált Eger elmarad a kulturális fejlődésben. A város társdalmának ezek a haladó erői az egész Horthyrezsim alatt következetes harcot folytattak egy, az egri nevet megillető, korszerű múzeum megszervezése, létesítése érdekében.

6 Ha nem is kifejezetten ezzel a céllal, de vele rokon meggondolások indították el az egri vár műemléki és régészeti feltárásának ma már országos jelentőségű munkáját. Az ásatás és a vele párhuzamosan folyó helyreállítás társadalmi akcióként 1925-ben kezdődött és ezt a jellegét mindvégig meg is tartotta. Az első kapavágásokat dr. Lénárt János kereskedelmi iskolai tanár diákjai végezték, de 1926-ban már megalakult a Várásatási Bizottság, mely — szerencsés összetétele révén — ki tudta szélesíteni a munka, a vár feltárásai iránt érdeklődők körét annyira, hogy — a több mint egy évtizedig folyó feltárás során — 1600 folyóméter földalatti folyosót és termet tudtak a földtől megtisztítani és ahol erre szükség volt, helyreállítani. A bizottság anyagi ügyeit és a feladat népszerűsítését, propagandáját dr. Pálosi Ervin, jogakadémiai tanár látta el. Elsősorban neki köszönhető, hogy a diákokkal megindított munka folytatásához megszerezte a bizottság a városi tanács, a honvédség és a Műemlékek Országos Bizottsága anyagi és erkölcsi támogatását. Dr. Pataki Vidor gimnáziumi tanár a bécsi Kriegsarchivban végzett kutatásaival biztosította a munkálatok tervszerűségét. Két tanulmánya

7 nemcsak a levéltári kutatás, hanem az ásatás tudományos eredményeit is közzé tette. A feltárás helyszíni irányítását és az ásatási megfigyeléseket Pataki Vidor, ellenőrzését pedig Möller István egyetemi tanár végezte. A mérnöki felméréseket és általában a műszaki feladatokat Hevesy Sándor városi mérnök és munkatársai látták el. A románkori és a gótikus templomromok feltárásakor az építészettörténeti és műszaki szakértő Csemegi József volt.

s kiad. 1926. — 4. kiad. 1931. — A képtárba olvadt egyik magángyűjteményről már korábban is jelent meg ismertetés: Pánthy Endre egri főkáptalani nagyprépost magán képgyűjteménye. Eger, 1896. — A kőtár önálló vezetőjét is Szmrecsányi M. írta meg: Az egri érseki líceum lapidariumának tárgymutatója. Eger, 1932. 1 —15 1. — A líceumi gyűjtemények rövid ismertetését egyébként a Thirring—Vigyázó sorozat minden egri kalauza is hozza (ugyancsak Szmrecsányi M. tollából). — A képgyűjtemény legújabb értékelését és ismertetését Czobor Á. és Bodnár É. végezték el: Az egri képtár. Bp. 1960. (részletesebben ld. lejjebb). — Az egri képgyűjtemény viszonylagos korai tudományos feldolgozásának jelentőségét aláhúzza az esztergomi képtár sorsával való összevetés, melynek ugyanezekben az évtizedekben egyetlen katalógusa sem jelent meg és első ismertetése is csak 1948-ban, a Műemléki Topográfiá-ban látott napvilágot. 11 A témát nem tárgyaljuk itt részletesen, mert az egri múzeumtörténet e fejezetéről külön tanulmány készül. 7 Ld. Pataki V.: A XVI. századi várépítés Magyarországon. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Í931. 98—136 1. — üő.- Az egri vár élete. Eger, 1934. 1—47 1. 8 Bár az ásatás történetét összefüggően eddig még nem írták meg, a napi sajtó 1925 és 1938 között sokat foglalkozott a témával. Ebből ld. Bevilaqua-Borsody В.: Az egri vár közép9