Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szabó János Győző: Tíz év régészeti feltárásai Heves megyében

Aldebrő—Mocsáros. 1962. 33 sír csoportos rendben, 2 sírban nyugati érmék. Heves—Vásártér. 1962. Lakóház (egy része feltárva). Magyar középkor Árpádkor. Abasár—Tűzoltó-szertár. 1955. 2 kőpakolásos sír (XII. sz.). Pétervására. 1955—56. 32 sír (XI. sz.). Dormánd—Hanyihalom. 1959. Hulladékgödör (XI. sz.). Kisnána—Vár. 1962. Pámer Nóra. Templomépítkezés. Felsőtárkány-Várhegy 1962. Párducz Mihály Gazdasági épület, várfal. Kés ő-k ö z é p к о r Hatvan—Vöröshadsereg út .1955. Faház részlete, és palánk. Eger—Tavassy Antal utca. 1957. Kőépület részlete. Eger—Kossuth Lajos utca. 1960. Gerendavázas út részlete. Eger—Vár. 1956. Setétkapu alapzata. Eger—Vár. 1957—62. Kozák Károly. Püspöki palota, Földbástya, Tömlöcbástya, északi falszoros, déli torony, Varkoch kapubástya. Egyes falszakaszok és leletek a török korból. Kisnána—Vár. 1962. Pamer Nóra. Az erőd falai, templomépítkezések. Tö r ö к к о г (XVII. sz.) Eger—Dózsa György tér. 1958, 1962. Gerő Győző. Fürdőépületek. Bizonytalan korú: Tarnabod—Csörsz árok. 1962. Patay Pál. A sánc szerkezetének kutatása. Nagyobb gyűjtőterülettel rendelkező múzeumnál sokszor előfordul, hogy egyszerre több helyen is leletmentést kellene végezni, de nincs elég szakember hozzá és más múzeumok segítsége elmarad. Ilyenkor valamelyik területet sorsára kell hagyni, ha a földmunkát nem áll módunkban leállítani. A tennivalók között tehát mérlegelni kell a fontossági sorrendet, amibe subjektiv mozzanatok játszhatnak közre, a tudományos érdeklődés akaratlanul is beleszól elhatározásainkba. Ezeket előrebocsájtva nézzük meg, hogy helyesen mérlegeltük-e tíz esztendő alatt a leletmentő ásatások tennivalóit. Most csak a hibákat keressük, hogy egyúttal körvonalazhassuk azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben meg kell valósítanunk. 1. Az ásatások listájából kiderül, hogy több kultúra emlékanyagát még nem tárták fel, bár építkezéseknél ilyen leletek felszínre kerültek. Ez a hiányosság különösen a péceli és a zóki kultúrák tekintetében szembetűnő, hiszen a vidékünkön jelentős hatvani kultúra jellegzetességeinek megértéséhez az őt megelőző műveltségek helyi sajátosságait ismernünk kellene. Az viszont már a terepbejárások számláját is terheli, hogy eddig egyetlen zárt jellegű szláv leletanyag sem került be a múzeumba, holott ószláv helynevek bőven vannak a megye északi területein. A szláv kérdés tisztázatlansága nehézséget jelent úgy a honfoglaláskori, mint az árpádkori kutatásban. 2. Feltűnik, hogy a leletmentéseknél a bronzkorból (a pilinyi kultúrától eltekintve) és a korai vaskorból telep nem került feltárásra, ezzel szemben szinte valamennyi bronzkori és korai vaskori kultúrából felásattunk temető-részeket. Úgy véljük, hogy a temetők megmentését a településekkel szemben túlzott előnyben részesítettük. Ha ez így megy tovább, akkor Tompa Ferenc füzesabonyi feltárásainak eredményeiből fogjuk további harminc évig is a kérdéses bronzkori kultúra életformáját rekonstruálni. 3. Hasonlítsuk össze, hogy arányban van-e az ellenőrző utak során feljegyzett egy-egy kor lelőhelyadatainak mennyisége a korszakra vonatkozó leletmentő ása331