Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Tóth László: Gárdonyi és a szabadkőművesség

Ezek után érezhető az összefüggés azzal a vallomással, amit Gárdonyi a Bibiben ad az egyik szereplő szájába: ,,Az én vallásom . . . határtalan és így senkit sem háborgatok vele. Mert minden vallásból kivettem ami az értelemnek és a szívemnek megfelel ..." A polgári házassággal összefüggésben is szerepel a vallás az aláhuzogatásokban. „A fakultatív polgári házasság — húzza alá kékkel a 2. szám 33. oldalán — nem szüntetné meg azt az előítéletet, hogy csak a pap által megáldott házasság a tulajdonképpeni s a többi csak konkubinátus. Ha egykép jelennének meg az állami hivatalszobában minden vallásfelekezet tagjai, úgy a vallási türelem eszméje is általánosabb mérveket öltene". S ugyanott kékkel még aláhúzza: ,, . . . ezrek családi boldogsága nem fog elavult papi dogmáktól függni . . ." Aláhuzogatja a családra vonatkozó, s neki tetsző, hozzá közel álló részeket is: „A család szentségét ne merje érinteni senki. Ezen alapszik az emberiség jelene és jövője . . ."

14 Kékkel jelöli a következő részeket: „A jó családi élet mindennél boldogítóbb, ugyanazért mindennél fontosabb. Lényegesebb ez az elme minden tudományánál, a nagy szellemek művészeteinél, nemkülönben a hatalmasok minden kiválóságainál ... a szksi társaság rendszeresen nem tarthatna-e, nem működhetnék-e akképpen, hogy a tagok családjai többé-kevésbé jótékony hatása alatt állanának?. . ,"

15 A „törvénytelen" gyerek sorsa is érdekelte, s egyhelyütt aláhúz egy félmondatot: ". . . ama brutalitásra utalok, mely a törvénytelen gyerekeket még napjainkban is sújtja . . ."

16 Az iskoláról pedig ezt húzza alá: „Az iskola a legtöbb helyütt nem egyéb, mint az erények mostohán gondozott kertje, telve a közöny, vallás és nemzetiség durva burjánaival. . ,"

17 Azt hiszem, nem szorul részletesebb bizonygatásra, hogy ezek a gondolatok rokonságban vannak Gárdonyi korabeli nézeteivel. Ha más fogalmazásban is, de lényegüket tekintve ugyanezeket találjuk meg regényeiben, elbeszéléseiben, naplójegyzeteiben, vagy leveleiben. Igaz, azt lehetne mondani, mindezek nem bizonyítjákhogy Gárdonyi bármiféle kapcsolatban is állt volna a szabadkőművességgel, hiszen e nézetek a kor levegőjében voltak, ott találjuk őket a korabeli hírlapokban és e kor író- és művésznemzedékének gondolkodásában is. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy a 90-es években fordult Gárdonyi a társadalmi és a szociális kérdések felé, s kérdésfeltevései, valamint a megoldás általa elképzelt útjai feltűnően nagy közelséget mutatnak a szabadkőművességgel. Gárdonyi — éppúgy, mint ekkor a szabadkőművesek — társadalmi békére törekszik, s az öntökéletesedésben, a befeléfordulásban látja a kiutat. Ismételjük csak meg, hogy mit írt az Ygazság a Földön című verses elbeszélésében: „Ember-sziv ? Éretlen gyümölcs még a földön, Ismernék csak a bűnt, nem kellene börtön. De ők maguk vetik a fekete magot: Az erőtlen kicsinyt elnyomják a nagyok. Nem testvérek gyanánt élnek e földtekén. Égbekiáltó bünszó : a g a z d a g, a szegény, Embertelen ember a földön az ember ; 14 2. szám, 32. old. 15 l.^szám, 9. old. 16 2. szám, 32. old. 17 1. szám, 14. old. 320