Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Tóth László: Gárdonyi és a szabadkőművesség

íme az emberszeretet, az erkölcs és a felebaráti szeretet terjesztése, az emberek tökéletesedési törekvéseinek, a munka megbecsülésének és az igazi hazaszeretetnek ápolása van zászlajára írva a szabadkőművességnek, s a 90-es évek első felében ezek az elvek kezdenek gyökeret verni Gárdonyiban is. 3. Az emberszeretet előkelő helyet foglal el mind a szabadkőműves eszmék között, mind pedig Gárdonyi gondolat- és érzelemvilágában. A vezéreszmék című cikkben

5 kék ceruzával egészen a lapszélig aláhúzza:" A korlátlan emberszeretet eszméje legsajátabb és ősidők óta őrzött kincsünk . . ." Az igazság kutatása címűben

6 pedig a következőket jelöli: ,, . . . a humanizmus szolgálatában, az emberiség szolgálatában akarja előkészíteni (a szabadkőművesség, T. L.) azt a jobb és szebb kort, melynek sejtelme képzeletünkben lángol, melynek álma szívünk és lelkünk álmát képezi, s melynek megvalósulásáért minden munkánk, melyet itt e szent csarnokban végzünk..." A Páholyaink köréből című rovatban

7 pedig ezt húzza alá kékkel: ,, . . . serényen munkálkodunk az emberiség nemesítésén, hogy felvilágosodást és műveltséget terjesztünk mindenüvé, hogy enyhítjük a nyomort, megsemmisítjük az előítéleteket és elűzzük a gyűlöletet". S ugyanezt a gondolatot még tömörebben fejezi ki a Vegyes hírek rovatban zölddel aláhúzott szövegrésszel:

8 „E szent csarnokban „jobb" emberek akarunk lenni s ilyen értelemben felebarátainkat is tökéletesíteni". „ . . . a czél most is a régi: — húzza alá tintával A szabadkőművesség konkrét feladatai

9 című cikkben — az egyén az ember, a hazafi és a polgártárs boldogítása; a tér is ugyanaz, ti. az embertársak társadalmi élete . . . szabadok, egyenlők és testvérek . . ." Majd később: ,, . . . inkább, mint valaha felmerül annak szükségessége, hogy vigyázzunk, hogy őrt álljunk az emberiség javára . . ."

10 Őrt állni az emberiség javára . . . Gárdonyi A zöld szfinkszben így fogalmazza meg ezt a feladatát: ,, . . . a művészt azért teremti az isten, hogy nemesítse vele az emberiséget. . ." Gárdonyi ebben az időben a jóért és az igazért való küzdelemben — éppen úgy, mint a szabadkőművesek — bírálja a vallást, az egyházi házasságot, az iskolát, védelmébe veszi a „törvénytelen" gyereket, a belső tisztulásra törekszik. A vallási türelemről szóló részeket mindenütt aláhúzza: „A nyilvános életben minden léptennyomon fejét felütő felekezeti szűkkeblűség egyenesen arra késztet, hogy a liberalizmusnak e téren is hatalmas szóvivője legyünk . . ."

n Másutt kékkel: „ ... az embereket testvéreknek hiszi és vallja, hiába szitja a felekezeti és nemzeti gyűlölséget. . ,"

12 „ . . . főleg attól óvtok, nehogy a külvilág népeinek különböző hitvallásaiban gáncsoskodjam, sőt arra utaltok, hogy azokat mélyen tiszteljem. Mert művelt szellemetek minden szép és magasztos előtt — legyen vármily alakba is burkolva — meghajol . . ."

13 5 2. szám, 31. old. 6 1. szám, 11. old. 7 2. szám, 37. old. 8 Ua. 42. old. 9 1. szám, 8. old. J0 2. szám, 31. old. 11 Ua. 39. old. J2 1. szám, 12. old. 13 Ua. 24. old. 319