Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

Gárdonyi Géza íróasztala (Gárdonyi Emlékmúzeum) kat szerzett be és osztott el központilag, hanem a polcok készítéséhez szükséges fa anyagot is. Ennek a feldolgozását és beépítését — mint már korábban is — saját munkatársaink végezték. 1960 végére a következő raktáraink alakultak ki: őslénytani, ősállattani, ősrégészeti, középkori régészeti, néprajzi, művészettörténeti és bútor raktár. Ez utóbbiban az iparművészeti és néprajzi bútorokat együtt tároljuk. Egy nagy, kb. 10x12 m méretű teremben, egymástól elkülönítve raktározzuk modern szekrényekben az iparművészeti tárgyakat, és a polcokra rakott — közepes nagyságú — néprajzi anyagot, továbbá a vasgyűjteményt. A vasgyűjteményt 1958-ban szállította Egerbe az Iparművészeti Múzeum azzal a tervvel, hogy ezt az országos gyűjteményt itt fogják kiállítani. A volt trinitárius-, vagy helyi nevén „rossz templom" alkalmasnak is látszott erre a célra, de a magas helyreállítási költségek a felügyeleti hatóságot visszariasztották a terv megvalósításától. A másik lehetőség: a vár valamelyik épületében helyet adni a gyűjteménynek — nem volt összeegyeztethető az épületek felhasználásának terveivel. Ezek után az Jparművészeti Múzeum vezetősége lemondott a tetszetős elképzelésről és 1962-ben meg is kezdte a gyűjtemény visszaszállítását, melyből az Üllői úti főépületének előcsarnokában vasművességi kiállítást nyitott meg az 1962. év őszén. Adattárunk évről-évre növekedett és 1962-ben már négy részre oszlott: a néprajzi és a helytörténeti mellett önállóvá alakult a munkásmozgalmi és a régészeti adattár. A fotonegatív gyűjtemény száma 1962 végén 11633 volt; valamennyi leltározva és kartonra ragasztva. A kartonon feltüntettük a felvétel adatait is. 31